Havasdombró
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Havasdombró témáját és a mai társadalomra gyakorolt hatásait. A kezdetektől a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásáig a Havasdombró felkeltette a kutatók, szakértők és minden korosztály figyelmét. Egy részletes elemzésen keresztül foglalkozunk a Havasdombró különböző aspektusaival, a történelmi relevanciától a kortárs kultúrára gyakorolt hatásáig. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Havasdombró körül létező különféle perspektívákat, és egy olyan átfogó látásmódot kínálunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse ennek a ma oly fontos témának a fontosságát és összetettségét.
| Havasdombró (Dumbrăvița de Codru) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Sólyom |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sólyom |
| Irányítószám | 417558 |
| SIRUTA-kód | 31468 |
| Népesség | |
| Népesség | 239 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 39′ 21″, k. h. 22° 09′ 50″46.655810°N 22.163860°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 21″, k. h. 22° 09′ 50″46.655810°N 22.163860°E | |
 | |
Havasdombró (Dumbrăvița de Codru), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Béli-hegységben, Belényestől nyugatra, a Fekete-Körös bal partja közelében fekvő település.
Története
Havasdombró, Havas-Dombrovica Dombravicza nevét 1692-ben említette először oklevél Dombrouicza néven.
1808-ban Dombrovicza (Havas-), Dumbravicza, 1888-ban Havas-Dombrovicza (Nagy-Dombrovicza), 1909-ben Havasdombrovicza néven írták.
Havasdombró a nagyváradi 1. sz. káptalan birtoka volt még a 20. század elején is.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Havas-Dombrovicza, Bihar vármegyében, egy dombon, zordon bérczes vidéken, 1056 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Erdeje roppan; földe silány kavicsos; juhot, kecskét sokat tart. Birja a váradi deák káptalan.
1910-ben 1290 lakosából 13 magyar, 1276 román volt. Ebből 1274 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma – a 19. század elején épült.
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.