Tőtös
Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés| Tőtös (Groși) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kisősi |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kisősi |
| Irányítószám | 417029 |
| SIRUTA-kód | 27267 |
| Népesség | |
| Népesség | 865 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 02′ 43″, k. h. 22° 28′ 47″47.045247, 22.47965247.045247°N 22.479652°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 43″, k. h. 22° 28′ 47″47.045247, 22.47965247.045247°N 22.479652°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tőtös falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
Bihar megyében, a Réz-hegység alatt, Élesdtől keletre, Tinód és Kisősi között, a Sebes-Körös jobb partján fekvő település.
Története
Tőtös -ről írásbeli források csak az 1800-as évekből ismertek. Ekkor a gróf Batthyány családot írták a település birtokosának.
A 20. század elején Tőtös nagyobb birtokosaként gróf Zichy Ödön volt említve.
Fényes Elek 1851-ben a következőket írta a községről: "Oláh falu, Bihar vármegyében, a Sebes-Körös völgyében, az Élesdről Báródra vivő ország- és postaútban: 352 n.e. óhitű lakossal, s anyatemplommal, özv. gr. Haller Lászlónénak egy vendégfogadójával. Határában van belső szántó 20, külső urb. szántó 520, majorsági 4, szőlő 25, urb. szőlő 25, majors. erdő 2560 hold. Földje igen középszerű; sok gyümölcsös. Folyója a Sebes-Körös. Birja az egész helyet özv. Batthyáni Vinczéné. E határ szélén, Lokk felé ezelőtt egy jobbágy igen használható kova (tűzkő) bányát művelt, de jelenleg pusztán áll."
Borovszky Samu egy évszázaddal később, az 1900-as évek elején írta a településről: "…az élesdi járás egyik körjegyzősége, túlnyomóan gör. kath. vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 136, lakosaié 659. Postája, távírója és vasúti állomása Élesd…"
Tőtös a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye élesdi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög kat. templom.
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek:Magyarország történeti földrajza
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||