Bélárkos
Mára a Bélárkos emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Felfedezése óta a Bélárkos vita, kutatás és érdeklődés tárgya. Szakértők és amatőrök is számtalan órát töltöttek a Bélárkos körüli rejtélyek megfejtésével, eredetének, hatásának és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeinek feltárásával. Ebben a cikkben elmélyülünk a Bélárkos izgalmas világában, megvizsgálva annak fontosságát és relevanciáját a mindennapi élet különböző területein. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, hogy felfedezze a Bélárkos mögött meghúzódó mindent, és azt, hogy ez hogyan befolyásolta társadalmunkat.
| Bélárkos (Archiș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Bélárkos |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317015 |
| SIRUTA-kód | 9841 |
| Népesség | |
| Népesség | 298 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – |
| Népsűrűség | 4,38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 184 m |
| Terület | 68,08 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 28′ 40″, k. h. 22° 03′ 10″46.477856°N 22.052820°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 40″, k. h. 22° 03′ 10″46.477856°N 22.052820°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bélárkos témájú médiaállományokat. | |
Bélárkos (románul: Archiș) falu Romániában, Arad megyében, Archiș központja.
Fekvése
A béli hegyek alatt, a Galaló és Hosszúmál közötti völgyben, Bélhagymás, Bél, Tönköd és Nermegy közt fekvő település. A DJ 793A és DJ 793B utakon közelíthető meg.
Története
A Bélárkos és Borossebes között húzódó védelmi sáncot a román kutatók a 9–10. századra keltezik, egyesek a románoknak, mások a bolgároknak tulajdonítják.[1]
Bélárkos nevét 1552-ben említette először oklevél Arkos néven. 1808-ban Árkus, 1913-ban Bélárkos néven írták.
A település már a 13. században püspöki birtok volt és még a 20. század elején is az 1. számú püspökség volt birtokosa. Az 1800-as évek elején három nagyobb vízimalma, szűrkallója és olajütője volt, és lakosai ekkor faeszközök készítésével foglalkoztak.
A 20. század elején Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
Az 1910-ben végzett népszámláláskor 555 lakosa volt, melyből 7 magyar, 542 román volt. Ebből 548 görögkatolikus ortodox volt.
Leírása
A település lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoznak. A termőterület gyenge adottságú, a hektáronkénti átlagos hozamok:
- kukorica: 3408 kg
- búza: 2100 kg
- rozs: 1800 kg
- zab: 1600 kg.
A felvevőpiacok hiánya miatt zöldségféléket és gyümölcsöket csak saját használatra termelnek. A lakosság elöregedett, a fiatalok a városokba költöztek.
A faluban háziorvosi rendelő működik, amely ellátja a község többi falvát is. A legközelebbi fogorvosi rendelő és gyógyszertár 6 kilométerre, Bélen, a legközelebbi kórház 25 kilométerre, Borosjenőn található.
Bélárkos négyosztályos általános iskolával rendelkezik, a legközelebbi líceum (középiskola) Bélen található. A művelődést a községi könyvtár és a 200 férőhelyes művelődési otthon szolgálja.
A falu négy temploma (ortodox, baptista, pünkösdista, hetednapi adventista) a rendszerváltás után épült.
Jegyzetek
- ↑ Ioan Marian Ţiplic: Organizarea defensivă a Transilvaniei în evul mediu (secolele X–XIV.) . Bucureşti: Editura Militară. 2006. , Könyvismertetés Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Strategia de dezvoltare a comunei Archiș. www.strategvest.ro (Hozzáférés: 2014. július 26.) arch
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása .png){kind=small} | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}