Alsószakács
A mai világban a Alsószakács vitathatatlan jelentőségre tett szert különböző területeken. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Alsószakács világszerte emberek millióinak figyelmét sikerült megragadnia. Legyen szó zenéről, filmről, politikáról vagy bármilyen más médiumról, a Alsószakács visszatérő beszédtémává, vita és elmélkedés kimeríthetetlen forrásává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Alsószakács különböző aspektusait, és elemezzük a mai hatását, valamint a jövőre vonatkozó előrejelzéseit.
| Alsószakács (Secaș) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Raj |
| Rang | falu |
| Községközpont | Raj |
| Irányítószám | 317064 |
| SIRUTA-kód | 10284 |
| Népesség | |
| Népesség | 458 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 13′ 44″, k. h. 22° 18′ 17″46.228939°N 22.304609°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 44″, k. h. 22° 18′ 17″46.228939°N 22.304609°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószakács témájú médiaállományokat. | |
Alsószakács (korábban Szakács, románul: Secaș) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
Honctőtől délnyugatra, a Fehér-Körös egyik baloldali mellékpatakja mellett fekvő település.
Története
A falut 1439-ben és 1441-ben említette először oklevél Alsó-Szakács és Felső-Szakács néven. 1445-ben Also Zekas, Felse Zekas, 1477-ben pr. Zakachy, 1525-ben Also Zekas, Felse Zekas néven írták, ekkor a világosi vár tartozékai voltak.
Alsószakács a váradjai uradalom faluja volt és a Bánfffyak birtoka. 1510-ben birtokosa Brandenburgi György volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Arad vármegyében, Buttyin fiókja, 4 katholikus, 410 óhitü lakossal, s anyatemplommal, hegyes-völgyes határral.”
1910-ben 602 lakosából 577 fő román, 23 magyar volt. A népességből 578 görögkeleti ortodox, 11 fő római katolikus, 6 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 514 lakosa közül 504 fő (98%) román nemzetiségű, 10 (2%) cigány etnikumú volt.
Nevezetességek
- Görögkeleti ortodox temploma 1786-ban épült.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása .png){kind=small} | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}