Kurtakér
A mai világban a Kurtakér a lakosság széles köre számára rendkívül fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. Akár a társadalomra, akár a gazdaságra, akár a kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Kurtakér ma a vita és az elmélkedés központi pontja lett. Következményei és következményei különböző területekre terjednek ki, a politikától a technológiáig, beleértve az oktatást és a környezetvédelmet is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kurtakér különböző oldalait, és elemezzük a világra gyakorolt hatását, amelyben élünk.
| Kurtakér (Chier) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Tornova |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tornova |
| Irányítószám | 317362 |
| SIRUTA-kód | 12545 |
| Népesség | |
| Népesség | 1095 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 20′ 31″, k. h. 21° 49′ 30″46.341996°N 21.824886°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 31″, k. h. 21° 49′ 30″46.341996°N 21.824886°E | |
 | |
.
Kurtakér (Chier) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
Borosjenőtől délre, a Jordán patak mellett fekvő település.
Története
Kurtakér, Kér nevét 1325-ben említette először oklevél Keer néven. 1332-ben Kor , 1561-ben Kis-Kér néven az aradi káptalan birtoka volt. 1808-ban Kurvakér, 1828-ban Kurvakér alias Kurtakér, 1851-ben Kurtakér, 1888-ban Kurtakér, 1913-ban Kurtakér néven írták.
Kamarai birtok volt, majd Stipsics tábornok vásárolta meg, kitől az Ulman családé lett, majd Solymossy Lajos birtokába jutott. 1732-ben Raynald modenai kerceg kapta. Az 1800-as évek közepén a borosjenői Aczél János birtoka volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kurtakér, Arad vármegyében, lapos, vizenyős vidéken, 6 katholikus, 1503 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Vize a Csiger. Birja Aczél János.”
1910-ben 2192 lakosából 2117 román, 73 magyar volt. Ebből 2118 görögkeleti ortodox, 49 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott.
A település lakossága földmíveléssel, háziiparral (szövéssel, fonással) foglalkozott.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. –.
Arad megye közigazgatása .png){kind=small} | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}