Ebben a cikkben a Zimándköz-et különböző szögekből és perspektívákból vizsgáljuk meg, hogy alaposan megértsük annak fontosságát, hatását és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Kiemeljük a Zimándköz különböző oldalait és dimenzióit, megvizsgálva annak hatását különböző területeken, és kölcsönhatásait más, valóságunkat formáló elemekkel. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül feltárjuk a Zimándköz összetettségét és mélységét, olyan átfogó jövőképet kínálva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben értékeljük a jelentését. Holisztikus megközelítést alkalmazva sokoldalú perspektívából közelítjük meg a Zimándköz-et, és arra hívjuk az olvasót, hogy merüljön el a felfedezés és a megértés utazásában, amely szélesíti látókörét és gazdagítja ismereteit ebben a témában.
Zimándköz (Zimandcuz) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Zimándújfalu |
Rang | falu |
Községközpont | Zimándújfalu |
Irányítószám | 317427 |
SIRUTA-kód | 12901 |
Népesség | |
Népesség | 1760 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 563 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 100 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Zimándköz (románul Zimandcuz) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Aradtól északra, a Kisjenőre menő út mellett fekvő település.
Zimándköz nevét 1743-ban Zimand néven említette először oklevél.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Zimánd, puszta, Arad vármegyében, Arad városával határos. Gazdag róna határa 7029 hold szántóföldet és 298 hold kaszálót foglal magába. Földesura a királyi kincstár.”
Egyes források szerint Zimándköz alapítása 1853-ra tehető, amikor 92 római katolikus család települt ide Bánkút-pusztáról.
1910-ben 1043 lakosából 1033 magyar volt. Ebből 1007 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Aradi járásához tartozott.