Újárkos
Ez a cikk a Újárkos témával foglalkozik, amely ma nagyon fontos. A Újárkos sokak figyelmét felkeltette a társadalom, a kultúra és általában a világ különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt. Az évek során növekvő érdeklődés és vita a Újárkos körül, ami további tanulmányokhoz és kutatásokhoz vezetett ebben a témában. Ez a cikk különböző nézőpontokat, adatokat és véleményeket elemez annak érdekében, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújtson a Újárkos-ről.
| Újárkos (Iercoșeni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Selénd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Selénd |
| Irányítószám | 317332 |
| SIRUTA-kód | 12313 |
| Népesség | |
| Népesség | 31 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 20′ 51″, k. h. 21° 58′ 45″46.347392°N 21.979279°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 51″, k. h. 21° 58′ 45″46.347392°N 21.979279°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újárkos témájú médiaállományokat. | |
Újárkos (Iercoșeni) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
Pankotától és Seléndtől keletre, egy erdőkkel körülvett mély völgyben fekvő település. A falu házai szétszórtan állanak.
Története
Újárkos nevét 1477-ben említette először oklevél Aroky néven. 1483-ban Arky, 1747-ben Jarkos, 1808-ban Járkos ~ Árkos, 1888-ban Járkos, 1913-ban Újárkos néven írták.
A falu birtokosai 1553-ban a Losonczyak, majd 1732-ben Raynald modenai herceg és a Szentviszlói Desseő-nemzetség voltak.
Lakossága földműveléssel állattenyésztéssel és erdei munkával foglalkozott, régebben faszerszámokat is készítettek és kereskedtek vele.
1910-ben 594 lakosából 437 román, 130 magyar, 19 német volt. Ebből 444 görögkeleti ortodox, 119 római katolikus, 20 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott.
Nevezetességek
Nevezetességei közé tartozik az erdőn keresztülmenő Traján sánca; Kornis-völgye és Kornis-kútja, melyekről a hagyomány azt tartja, hogy azok Dézna vára örökös urának, Kornis Zsigmondnak, birtokai voltak, aki méneseit itt tartotta. A Dimpul de Comără nevű halomról a nép azt regéli, hogy Szalonta lakói, a török elől menekülve, kincseiket e halom alá rejtették el.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. 1892–1895.
Arad megye közigazgatása .png){kind=small} | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}