A mai világban a Dúd olyan témává vált, amely minden korú és hátterű ember számára nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, a Dúd felkeltette a tudósok, szakértők és rajongók figyelmét egyaránt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Dúd különböző aspektusait, az eredetétől a mai világra gyakorolt hatásaiig, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
Dúd (Dud) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Tornova |
Rang | falu |
Községközpont | Tornova (Târnova) |
Irányítószám | 317364 |
SIRUTA-kód | 12563 |
Népesség | |
Népesség | 628 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Dúd (Dud) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Lippától északkeletre fekvő település.
Dúd Árpád-kori település. Nevét már 1162–1172 között említette oklevél a szentjobbi monostor birtokaként. 1387-ben és 1489-ben Magyardwd (Magyar-Dud), 1552-ben Melewdud, 1561-ben Székes-Dud, Agyagos-Dud, Felső-Dud, 1746-ban Dud, 1808-ban Dúd ~ Duúd, 1888-ban Duud, 1913-ban Dúd néven írták.
1910-ben 1780 lakosából 1734 román, 42 magyar volt. Ebből 1736 görögkeleti ortodox, 31 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott.
Dúd környékén mintázásra és edénykészítésre alkalmas agyag található. A 20. század elején rézbányáját is említették.