Angyalkút (Fântânele) | |||
![]() | |||
Az angyalkúti római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Történelmi régió | Bánság | ||
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Arad | ||
Község | Angyalkút | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 317120 | ||
SIRUTA-kód | 9299 | ||
Népesség | |||
Népesség | 2349 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 231 (2011) | ||
Népsűrűség | 86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 40,18 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Angyalkút weboldala | |||
![]() | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Angyalkút, 1904-ig Kisfalud (románul Fântânele, 1948-ig Engelsbrunn, németül Engelsbrunn vagy Engelsbronn) falu Romániában, a Bánságban, Arad megyében.
Aradtól 6 km-re délkeletre, a Maros bal partján fekszik.
Először Kyssfalwd néven említették 1457-ben és így is hívták a németek beköltözéséig. Telepítője a területén ásott öt kút egyike fölé angyalt ábrázoló kőszobrot emeltetett és lakói 1768-ban kérvényezték, hogy a falu kapja meg az Engelsbrunn ('angyalkút') nevet. Hivatalos román nevének jelentése: 'kutak'.
Kisfaludot 1457-ben Soprony faluval együtt mint a Czibak család birtokát említették. 1466-ban a Ravazdiak és Garaiak birtoka volt, az 1561 évi adólajstrom pedig Balogh Imre birtokaként említette.
A 18. században a Maros menti nádasban szórtan álló kevés házában románok éltek. 1766-ban Neumann József lippai sótári tiszt telepítette a falut 104 német családdal, főként Trier környékéről, Lotaringiából, Luxemburgból és a Saar-vidékről. A románokat ekkor Kisszentmiklósra és Lippára költöztették.
1848. október 21-én Zurits Ferenc és Asztalos Sándor a falu mellett verték meg a kitörő aradi várőrséget. A 20. század elején jelentős volt ló- és szarvasmarhatartása, de téglagyára is működött. Temes vármegye Újaradi járásához tartozott.
1945-ben 161 sváb lakosát hurcolták a Szovjetunióba, akik közül 42-en ott haltak meg. 1960-ban kezdődött meg a svábok kitelepülése Németországba, elhagyott házaikba Máramaros, Bihar, Beszterce-Naszód megyei és moldvai románok, magyarok és Bihar és Szilágy megyei szlovákok költöztek.
Az ortodoxok 1980 és 1997 között építették föl díszes templomukat, előtte csak kis kápolnájuk volt. 2000-ben a reformátusok is templomot szenteltek a faluban.
1961-ig az iskola kizárólag német tannyelvű volt. Szlovák nyelvű tagozata csak 1990 és 1997 között működött, négyosztályos összevont magyar tagozata viszont ma is. Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Arad megye közigazgatása ![]() | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||