Marosborosznok

A mai világban a Marosborosznok olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Marosborosznok megjelenése óta vitát, érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki a társadalom különböző területein. Az idő előrehaladtával a Marosborosznok továbbra is releváns és befolyásos az emberek életében, ami sokakat arra késztetett, hogy megvizsgálják különböző aspektusait és dimenzióit. Ebben a cikkben elmélyülünk a Marosborosznok lenyűgöző világában, és megpróbálunk rávilágítani annak fontosságára és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatására.

Marosborosznok (Bruznic)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségMarosaszó
Rangfalu
KözségközpontMarosaszó
Irányítószám317376
SIRUTA-kód10783
Népesség
Népesség102 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 53″, k. h. 21° 53′ 32″45.981276°N 21.892251°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 53″, k. h. 21° 53′ 32″45.981276°N 21.892251°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosborosznok témájú médiaállományokat.

Marosborosznok egy régi térképen

Marosborosznok (Bruznic) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

Lippától délkeletre fekvő település.

Története

Marosborosznok nevét 1437-ben kenezius de Bruznuk néven említette először oklevél. 1440-ben Brwznyk, 1477-ben Brwznik, 1808-ban Bruznik, 1888-ban Bruznik (Briznik), 1913-ban Marosborosznok néven írták.

1477-ben Brwznik néven mint Solymosvár 13. tartozékát említették.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bruznyik, Krassó vármegyében, nagy erdős hegyek közt, 2 katholikus, 1136 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Földesura a kamara.”

1910-ben 982 lakosából 951 román, 13 magyar volt. Ebből 963 görögkeleti ortodox, 16 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.

Hivatkozások

Források