A mai világban a Marosborosznok olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Marosborosznok megjelenése óta vitát, érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki a társadalom különböző területein. Az idő előrehaladtával a Marosborosznok továbbra is releváns és befolyásos az emberek életében, ami sokakat arra késztetett, hogy megvizsgálják különböző aspektusait és dimenzióit. Ebben a cikkben elmélyülünk a Marosborosznok lenyűgöző világában, és megpróbálunk rávilágítani annak fontosságára és a mai társadalomra gyakorolt hatására.
Marosborosznok (Bruznic) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Marosaszó |
Rang | falu |
Községközpont | Marosaszó |
Irányítószám | 317376 |
SIRUTA-kód | 10783 |
Népesség | |
Népesség | 102 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Marosborosznok témájú médiaállományokat. | |
Marosborosznok (Bruznic) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Lippától délkeletre fekvő település.
Marosborosznok nevét 1437-ben kenezius de Bruznuk néven említette először oklevél. 1440-ben Brwznyk, 1477-ben Brwznik, 1808-ban Bruznik, 1888-ban Bruznik (Briznik), 1913-ban Marosborosznok néven írták.
1477-ben Brwznik néven mint Solymosvár 13. tartozékát említették.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bruznyik, Krassó vármegyében, nagy erdős hegyek közt, 2 katholikus, 1136 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Földesura a kamara.”
1910-ben 982 lakosából 951 román, 13 magyar volt. Ebből 963 görögkeleti ortodox, 16 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.