Alcsil
Manapság a Alcsil témája nagyon fontos és sok embert érdekel világszerte. Legyen szó történelmi vonatkozásról, releváns személyiségről, technológiai fejlődésről vagy bármilyen más témáról, a Alcsil széles közönség figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Alcsil-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak hatását, relevanciáját és lehetséges következményeit a jövőre nézve. A Alcsil eredetétől jelenlegi hatásáig olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és megérdemli, hogy alaposan megvizsgáljuk. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra és a Alcsil-el kapcsolatos kutatásra.
| Alcsil (Cil) | |
 | |
| Alcsil görögkeleti ortodox temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Háromalmás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Háromalmás |
| Irányítószám | 317006 |
| SIRUTA-kód | 9761 |
| Népesség | |
| Népesség | 476 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 167 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 17′ 01″, k. h. 22° 15′ 50″46.283712°N 22.264019°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 01″, k. h. 22° 15′ 50″46.283712°N 22.264019°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alcsil témájú médiaállományokat. | |
Alcsil románul: Cil, település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
Borossebestől délkeletre, a Fehér-Köröstől délre fekvő település.
Története
Alcsil, Csil a középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott. 1369-ben Chyle, 1439-ben Cyl, Alsowcyl, 1746-ban Alsó-Csély, Felső-Csél, 1888-ban Alcsill, 1913-ban Alcsil néven írták.
1316-ban Chyl Leel magister és testvérei örökölt birtokai közé tartozott. 1439-ben Cyl, Alsowcyl a világosi vár tartozékai között volt felsorolva.
1808-ban Csil (Alsó-), Csul de dzsosz neveken szerepelt, az Almayak birtoka volt. 1918 előtt a település híres volt almatermesztéséről és cserépiparáról. 1910-ben 921 lakosából 88 magyar, 10 német, 821 román volt. Ebből 82 római katolikus, 820 görögkeleti ortodox, 9 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása .png){kind=small} | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}