Feketegyarmat

A mai világban a Feketegyarmat a lakosság széles köre számára rendkívül fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Feketegyarmat az emberek mindennapi életének releváns elemeként pozicionálta magát, és mindenre hatással van a kommunikációtól kezdve az üzleti tranzakciók lebonyolításáig. A Feketegyarmat jelentősége túlmutat a határokon, és különböző területeken vitatémává vált, ellentmondó véleményeket generálva, és terítékre tette annak szükségességét, hogy elgondolkodjunk a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásain. Ebben a cikkben a Feketegyarmat különböző szempontjait és tanulmányait vizsgáljuk meg annak érdekében, hogy megértsük annak mai hatását és relevanciáját.

Feketegyarmat (Iermata Neagră)
Freskó a református templomban
Freskó a református templomban
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségNagyzerind
Rangfalu
KözségközpontNagyzerind
Irányítószám317421
SIRUTA-kód12867
Népesség
Népesség492 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság449 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90–95 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 14″, k. h. 21° 29′ 57″46.637228°N 21.499127°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 14″, k. h. 21° 29′ 57″46.637228°N 21.499127°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketegyarmat témájú médiaállományokat.

Feketegyarmat (románul Iermata Neagră) falu Romániában, Arad megyében, Kisjenőtől északnyugatra, a Fekete-Körös mellett, Ant és Nagyzerind közt, a román-magyar határ közelében.

Nevének eredete

Feketegyarmat templomának előkerült freskói

Nevének első tagja az itt elfolyó Fekete-Körösre utal, utótagja az ómagyar Gyarmat törzsnévből keletkezett.

Története

Feketegyarmat Árpád-kori település. Nevét 1241-ben a tatárjárás idején Rogerius kanonok említette meg először Garmad néven Siralmas énekében, melyben a tatárok itteni pusztításait is megénekelte a tatár Kádán kán serege elől Váradról Csanádra menekülésekor.

1332-ben Gaumandnak, 1334-ben Gormatnak, 1335-ben Garmathnak írták.

A környék a fennmaradt oklevelek adataiból következtethetően az ősi magyar vallás és hitvilág egyik fontos központja lehetett. Erre enged következtetni az is, hogy itt a közelben volt Vata és Ajtony nemzetségi szállásközpontja is.

Márki Sándor erről így írt Arad vármegye monográfiája című művében: „Igricek, hegedősök laktak a mai Aradvármegye északi részén, a Fekete-Körösbe ömlő Tőz vidékén is. Igricverse (Igrechwerse) nevű földet hallunk emlegetni még 1429-ben is ezen a tájon...”

1561-ben Kis-Gyarmat, 1808-ban Gyarmath (Fekete) néven fordult elő neve. 1851-ben nagy árvizekről írtak a Fekete-Körös vidékén, és a feljegyzések szerint ekkor határa 8143 hold, lakosainak száma pedig 1321 fő, valamennyi református. Birtokosául pedig István főherceget írták.

1888-ban Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott. 1920-ban határfalunak írták. 1974-ben Zerind (Nagyzerind) község faluja volt.

Nevezetességek

Hivatkozások

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro

Források