Jószás

Ebben a cikkben a Jószás témájában fogunk elmélyülni, amely jelentős hatással van a társadalom különböző területeire. A Jószás olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, hiszen jelentősége nem korlátozódik egy-egy területre, hanem politikára, gazdaságra, kultúrára, tudományra és technológiára is kihat. Mélyreható elemzésen keresztül feltárjuk a Jószás különböző oldalait, és azt, hogy hogyan formálta azt a világot, amelyben élünk. A mindennapi életre gyakorolt ​​hatásától a történelmi eseményekre gyakorolt ​​hatásáig a Jószás olyan téma, amelyet érdemes alaposan tanulmányozni, hogy megértsük valódi hatókörét.

Jószás (Iosaș)
Buteanu-emlékmű
Buteanu-emlékmű
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségGurahonc
Rangfalu
KözségközpontGurahonc
Irányítószám317151
SIRUTA-kód11003
Népesség
Népesség208 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 01″, k. h. 22° 20′ 08″46.283578°N 22.335457°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 01″, k. h. 22° 20′ 08″46.283578°N 22.335457°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Jószás témájú médiaállományokat.

Jószás (románul: Iosaș) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

A Fehér-Körös bal partján, Gurahonc mellett fekvő település.

Története

A falut 1574-ben említette először oklevél Kis-Jószás néven. 1746-ban Joszasel, 1808-ban Jószasel, Kisjószás, 1888-ban és 1913-ban Jószáshely néven írták.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Jószáshely, Arad vármegyében: 4 katholikus, 403 óhitü lakossal, anyatemplommal.”

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.

1910-ben 439 lakosából 425 fő román, 7 német, 6 magyar volt. A népességből 425 fő görögkeleti ortodox, 8 római katolikus és 5 izraelita volt.

A 2002-es népszámláláskor 266 lakosa közül mindenki román nemzetiségű volt.

Nevezetességek

  • Az 1934-ben felállított Ioan Buteanu-emlékmű (Troița lui Ioan Buteanu) a romániai műemlékek listáján az AR-IV-m-B-00694 sorszámon szerepel.[2]

Hivatkozások

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
  2. ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források