Sikula

Ebben a cikkben a Sikula-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, hogy megértsük a társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Sikula születésétől napjainkig alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. Elemezzük időbeli alakulását, kiemelve eredményeit és kihívásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Sikula hogyan befolyásolta és formálta személyes és kollektív tapasztalatainkat. Ezen az úton igyekszünk átfogó képet nyújtani a Sikula-ről és annak relevanciájáról a mai világban.

Sikula (Șicula)
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségSikula
Rangközségközpont
KözségközpontGarba, Kerülős
Irányítószám317325
SIRUTA-kód12251
Népesség
Népesség2025 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság5 (2011)[1]
Népsűrűség15,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület131,10 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 26′ 07″, k. h. 21° 45′ 32″46.435300°N 21.758900°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 07″, k. h. 21° 45′ 32″46.435300°N 21.758900°E
Sikula weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sikula témájú médiaállományokat.

Sikula falu Romániában, Arad megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

A DN 79A országos úton közelíthető meg, Borosjenőtól 6, Pankotától 12, Kisjenőtől 22 kkilométer távolságra.

Története

Sikula nevét 1334-ben említette először oklevél Sicula, Sycula néven.

1449-ben Sicola, 1746-ban Sikula néven írták.

Fényes Elek 1851-ben így írt a községről: "Fekszik Arad vármegyében, a Fejér-Körös mellett, 14 katholikus, 1468 óhitű lakossal, anyatemplommal, szinte lapályos, vizenyős határral, szép tölgyes erdőséggel, jeles sertéstenyésztéssel."

1910-ben 3616 lakosából 386 magyar, 3209 román volt. Ebből301 római katolikus, 159 görögkatolikus, 3046 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borosjenői járásához tartozott. Almatermeléséről volt nevezetes.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro