Nadab

Manapság a Nadab rendkívül releváns téma, amely a társadalom széles spektrumának figyelmét felkeltette. A technológia és a globalizáció folyamatos fejlődésével a Nadab a vita és a vita központi pontjává vált különböző területeken. Az akadémiai területtől a munka világán át a politikai szféráig a Nadab egy sor elmélkedést és kérdést generált, amelyek a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását kívánják megérteni. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Nadab-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak különböző területekre gyakorolt ​​hatásait, és átfogó képet adunk erről a témáról, amely ma nagyon fontos.

Nem tévesztendő össze a következővel: Nadap.
Nadab (Nădab)
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
Rangfalu
KözségközpontKisjenő város
Irányítószám315101
SIRUTA-kód9477
Népesség
Népesség1749 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság14[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′ 54″, k. h. 21° 30′ 37″46.481629°N 21.510242°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 54″, k. h. 21° 30′ 37″46.481629°N 21.510242°E
Térkép

Nadab (románul: Nădab) település Romániában Arad megyében, Kisjenőtől 5 km-re délre. Neve a szláv eredetű Nodog személynévből származik.

Története

1214-ben Nadal néven említik először. A Fehér-Körös mellett egykor vár is állott. A település eredetileg a Fehér-Köröstől délnyugatra 1,5–2 km-re a régi arad-nagyváradi út mellett feküdt, a tatárjárás pusztításait kiheverte és 1332-ben már templomos hely volt. 1347-ben nádori közgyűlést tartottak itt. 1400-ban temploma védőszentje Mihály arkangyal volt. 1481-ben és 1486-ban említik a Dóczi és a Tarcsay család kúriáit. Ekkor malmai, a Körösön pedig vámhelye volt. Lakói módos polgárok voltak. 1514-ben a parasztsereg kúriáit elpusztította, de újjáépültek. A 16. század végén magyar lakossága volt, mely 1596-ban elmenekült. Helyükre később nagyrészt románok települtek.

Somos nevű határrészén feküdt az egykori Kissomos falu, melynek lakosai 1824-ben József főherceg határrendezése során Nadabra települtek be.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Nadab, Arad vármegyében, Simánd és Kis-Jenő közepette, a váradi postautban, 120 katholikus, 86 református, 1548 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Róna határa gazdag s első osztálybeli. Kierjed 12 639 holdra ... Földesura József főherczeg volt nádor

1910-ben 2312, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.

Nevezetességei

A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Források

Hivatkozások

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro