Nadap | |||
Nadap látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Gárdonyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Köteles Zoltán (független) | ||
Irányítószám | 8097 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 765 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 83,12 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 175 m | ||
Terület | 6,93 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység | ||
Földrajzi középtáj | Vértes–Velencei-hegyvidék | ||
Földrajzi kistáj | Velencei-hegység | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 15′ 32″, k. h. 18° 36′ 60″47.25885, 18.61661111111147.258850°N 18.616611°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 32″, k. h. 18° 36′ 60″47.25885, 18.61661111111147.258850°N 18.616611°E | |||
Nadap Pozíció Fejér vármegye térképén | |||
Nadap weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadap témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nadap (németül: Kaltenberg) község Fejér vármegye Gárdonyi járásában.
Nadap a Velencei-hegység délkeleti részén terül el. A Velencei-tótól 2 kilométerre északra található. A Velence és Lovasberény között futó, a Velencei-hegységet átszelő 8119-es út mellett fekszik. Autóbusszal elérhető Székesfehérvár, Velence és Kápolnásnyék felől. A község a táj legmagasabban fekvő helysége a maga 202 méterével, ami 100 méterrel magasabb a tó víztükrénél.
Nadap valószínűleg fontos település volt a honfoglalás időszakában. Első írásos emléke az 1193-as alapítólevél, ami szerint a település először a fehérvári keresztes lovagok birtoka volt, később a Csákok, majd a Buzlayak uralma alá került. A törökök kiűzése után németeket telepítettek a területre. 1731-ben a település már a Ziráky grófi családé. Ők építették 1760-ban a barokk római katolikus templomot, amiben 1800. december 3-án megkeresztelték Vörösmarty Mihályt. 1904-ben neogót stílusban átépítették.
Ma a települést egyre többen keresik fel lakóingatlan vásárlása céljából, a község gyors ütemű gazdasági fejlődésben van.
Kitűnő fekvése miatt turisztikai célpontjává vált a Velencei-hegységbe kirándulók, és a Velencei-tóhoz igyekvők számára.
A településen az 1994. december 11-én megtartott polgármester-választáson közel rekordszámú, nem kevesebb, mint 9 jelölt indult a faluvezetői posztért, holtversenyben a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Múcsonnyal, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jászjákóhalmával, a Nógrád vármegyei Pásztóval, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírtass-sal és Tunyogmatolccsal, illetve a Tolna vármegyei Nagyszokollyal). Ennél is több, 11 polgármesterjelölt abban az évben csak a szabolcsi Pátroha községben indult.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 525 | 541 | 541 | 760 | 780 | 765 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,3% cigánynak, 0,3% görögnek, 0,2% horvátnak, 1,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,7% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,4%, református 12,1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 10,1% (31,8% nem nyilatkozott).
A településen, egy gránitsziklán található a szintezési ősjegy, amely Magyarországon a tengerszint feletti magasság meghatározásánál alappontként számít.
A Gárdonyi járás települései | |
---|---|
Gárdony · Kápolnásnyék · Nadap · Pákozd · Pázmánd · Sukoró · Szabadegyháza · Velence · Vereb · Zichyújfalu |