Sárszentágota | |||
A sárszentágotai katolikus templom légifotója | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Sárbogárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sebestyén Zoltán (független) | ||
Jegyző | Csalovszkiné Mezei Zsuzsanna | ||
Irányítószám | 8126 | ||
Körzethívószám | 25 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1307 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 28,99 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 120 m | ||
Terület | 45,5 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld | ||
Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 58′ 14″, k. h. 18° 33′ 42″46.970461111111, 18.5615546.970461°N 18.561550°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 14″, k. h. 18° 33′ 42″46.970461111111, 18.5615546.970461°N 18.561550°E | |||
Sárszentágota Pozíció Fejér vármegye térképén | |||
Sárszentágota weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárszentágota témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sárszentágota község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Fejér vármegye déli részén, a Sárvíz mellett fekszik. A környező települések közül Káloz 8, Aba 9, Sárbogárd 13, a megyeszékhely Székesfehérvár és Kőszárhegy egyaránt 26-26, Baracs 29, Alap 33,5, Sukoró 37, Siófok pedig 47 kilométer távolságra található.
A település a 63-as főút mentén fekszik, így ezen az útvonalon lehet megközelíteni Székesfehérvár és Szekszárd-Sárbogárd felől is. Közigazgatási területét egy rövid szakaszon érinti a 6305-ös út is, de azzal csak egy önkormányzati fenntartású, alsóbbrendű út kapcsolja össze a település lakott területeit.
Áthalad Sárszentágota területén a MÁV 45-ös számú Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonala is, az itteni megállóhely Felsőkörtvélyes és Sárkeresztúr között található, de a vonalon 2009. december óta szünetel a személyforgalom.
A település első ismert okleveles említése 1334-ből származik, nevét akkor Sancta Agatha formában jegyezték fel. A név a falu középkori templomának védőszentjére, Szent Ágotára utal; mai nevét a község 1898-ban kapta.
A település valaha besenyők lakhelye volt. 1334-ből a besenyő kerület (rektorátus) egyik itteni esküdtjének nevét is feljegyezték az oklevelek. 1342-ből arról értesülhetünk, hogy Besenyő Miklós a Tolna vármegyei Bélcsen vett földet. 1344-ből egy nádori küldött lakhelyeként említették a települést. A 14. század közepétől a falu kisnemesi családok birtoka volt. A török időkben a lakosai elmenekültek a faluból, helyükre később szerbek települtek.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 1359 | 1343 | 1358 | 1296 | 1285 | 1307 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% németnek mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 14,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,8% (20,3% nem nyilatkozott).
A Sárbogárdi járás települései | ||
---|---|---|