Újvinga

Napjainkban a Újvinga olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a modern társadalomban. Megjelenése óta nagy vitát váltott ki különböző területeken, legyen szó politikáról, gazdaságról, egészségügyről vagy technológiáról. A Újvinga szakértők és újoncok figyelmét egyaránt felkeltette az emberek mindennapi életére és a mai világ alakulására gyakorolt ​​hatásának köszönhetően. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Újvinga-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük annak következményeit és kihívásait, valamint a megértése során felmerülő lehetséges megoldásokat.

Újvinga (Călugăreni, Neuwinga)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségFönlak
Rangfalu
KözségközpontFönlak
Irányítószám317127
SIRUTA-kód10854
Népesség
Népesség279 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság< 3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 21° 11′ 10″46.126340°N 21.186249°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 21° 11′ 10″46.126340°N 21.186249°E
Térkép

Újvinga (románul: Călugăreni, 1964-ig Vinga Nouă, népiesen Dealul Vinghii vagy Deal, németül Neuwinga vagy Winga an der Marosch) falu Romániában, a Bánátban, Arad megyében.

Fekvése

A Maros bal partján, Aradtól tizennégy kilométerre délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Magyar, német és korábbi román nevét az anyaközség Vingáról kapta. Hagyományos, informális román nevének jelentése 'domb' ill. 'Vinga dombja'. Ezek nem domborzati alakulatra utalnak, hanem külterületi, intenzív művelésű kertekre (vö. szőlőhegy). Mai román hivatalos nevét nyilvánvalóan a szomszédos hódosbodrogi kolostor szerzetesei ihlették.

Története

Vingai bolgárok telepítették a várostól távol, a Maros menti földjeikre román szolgákkal, akik ott ártéri növénytermesztést folytattak. Magyarország második katonai felmérésén már szerepel, de telepítésének meg kellett előznie a Maros 1839–1845-ös szabályozását, amely a folyó kanyarulatát holtágként levágta. 1933-ban vált külön Vingától. 1919 és 1954 között árvaház működött benne, amelyet akkor Mácsára helyeztek át. Iskolája 1933-tól 1954-ig volt, amikor a gyermeklétszám csökkenése miatt bezárták. Itt talált új otthonra az 1970-es árvíz által elmosott Óbodrog több családja. Az elnéptelenedő település lakói az aradi piacra görög- és sárgadinnyét termesztettek.[2] 2004-től kezdve fokozatosan újraéled, miután keleti peremén új lakóövezet kezdett kiépülni.

Népessége

  • 1910-ben 174 lakosából 117 volt román, 46 német és hat szlovák anyanyelvű; 118 ortodox és 56 római katolikus vallású.
  • 1941-ben 203 lakosából 183 volt román és nyolc német.
  • A 2002-es népszámláláskor 239 lakosából 236 fő volt román és három magyar.

Hivatkozások

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
  2. ↑

Források

  • Gabriel Sala: Felnacul și felnăcanii în istoria românilor. Arad, 2009
  • Sorin Bulboacă – Doru Sinaci (Coord.): Dicționarul istoric al localităților din județul Arad, 2. köt. Arad, 2020
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között