A mai világban a Székesaranyág nagyon aktuális témává vált. Mind a köz-, mind a magánszférában a Székesaranyág egyének és szervezetek széles körének figyelmét felkeltette. Hatása több területen is érezhető volt, a politikától a technológiáig, a kultúrán és általában a társadalomon keresztül. Ebben a cikkben elmélyülünk a Székesaranyág elemzésében, feltárva annak különböző oldalait, és megvizsgáljuk a hatását különböző összefüggésekben. A kezdetektől a jelenlegi helyzetig a Székesaranyág nagy érdeklődést váltott ki, és fontos gondolatokat vet fel, amelyek megérdemlik, hogy részletesen foglalkozzunk vele.
Székesaranyág (Arăneag) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Tornova |
Rang | falu |
Községközpont | Tornova |
Irányítószám | 317361 |
SIRUTA-kód | 12536 |
Népesség | |
Népesség | 374 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 165 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Székesaranyág (Arăneag) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
A Zarándi-hegység alatt, Tornovától délre, Világostól délkeletre, Almásegres és Doroszlófalva közt fekvő település.
Székesaraqnyág, Aranyág nevét 1390-ben említette először oklevél Aranagh néven. 1445-ben Aranyag, Felsewaranyag, 1464-ben Aranyak, Zekas Aranyak, Also Aranyak, 1808-ban Aranyág, 1913-ban Székesaranyág néven írták.
1525-ben már több helységből állt; Felse Aranyagh, Zekes Aranyagh, Medwes Aranyagh, Also Aranyagh neveken említették, névváltozataiból ítélve népes helység lehetett, és ekkor Világos várához tartozott.
1910-ben 1226 lakosából 1105 román, 48 magyar, 71 cigány volt. Ebből 1177 görögkeleti ortodox, 27 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott.