Mosztafalva

A Mosztafalva témája emberek millióinak figyelmét és érdeklődését ragadta meg világszerte. Akár mai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége miatt, a Mosztafalva olyan téma, amely vitát, vitát és elmélkedést váltott ki különböző szférákban. A terület szakértőitől a nagyközönségig a Mosztafalva őszinte érdeklődést váltott ki, és arra ösztönözte az embereket, hogy tovább vizsgálják következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Ebben a cikkben elmélyülünk a Mosztafalva lenyűgöző világában, és megpróbáljuk feltárni összetettségét, megérteni relevanciáját, és elemezni a mai világunkra gyakorolt ​​hatását.

Mosztafalva (Mustești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségGurahonc
Rangfalu
KözségközpontGurahonc
Irányítószám317152
SIRUTA-kód11012
Népesség
Népesség33 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság< 3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′ 12″, k. h. 22° 15′ 56″46.236670°N 22.265433°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 12″, k. h. 22° 15′ 56″46.236670°N 22.265433°E
Térkép
Mosztafalva egy régi térképen

Mosztafalva, románul: Mustești, település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

A Hegyes-Drócsa-hegység alatt, Gurahonctől délnyugatra, Décsétől délre, Bozósd és Alsószakács közt fekvő település.

Története

Mosztafalva a középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott.

Nevét 1439-ben említette először oklevél Mosztagywrghfalwa néven. 1464-ben Mestefalua, 1519-ben Musthafalva, 1525-ben Muztafalwa, 1602-ben Musztecz, 1808-ban Musztesty, 1888-ban Musztesd, 1913-ban Mostafalva néven írták.

1602-ben Báthory Zsigmond birtoka volt, aki Mustec és Boncest zarándi falvakat Teleki Mihály testőrkapitánynak – Teleki Mihály kancellár nagyapjának – adta. Később a Szalatkay család, majd gróf Potocki uradalma volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Arad vármegyében, zordon hegyek közt, 5 katholikus, 150 óhitü lakossal s anyatemplommal.”

1910-ben 404 lakosából 400 román, 4 magyar volt. Ebből 400 görögkeleti ortodox, 4 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.

Román lakosságú falu, mely apró kis falvak egyesüléséből keletkezett, ugymint: Mustesd, Corbască, Feritse. Utóbbival 1822-ben egyesült. Lakossága nagyrészt földművelésből és erdei munkából él. A falu utcái egyenetlenek, a házak dombon vannak szétszórva.

Hivatkozások

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro

Források