Temeshidegkút

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Temeshidegkút témáját, elemezve annak különböző aspektusait és lehetséges következményeit. A Temeshidegkút egy olyan téma, amelyről régóta vita folyik, és számos kontextusban releváns, a személyestől a szakmai szféráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Temeshidegkút különböző szempontjait, valamint annak időbeli alakulását. Hasonlóképpen, megpróbálunk rávilágítani a Temeshidegkút lehetséges jövőbeli következményeire és társadalmunkra gyakorolt ​​hatására. Reméljük, hogy ez a cikk átfogó és átfogó áttekintést nyújt a Temeshidegkút-ről, segítve az olvasókat ennek a témának és következményeinek jobb megértésében.

Temeshidegkút (Zăbrani)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségTemeshidegkút
Rangközségközpont
Irányítószám317410
SIRUTA-kód12787
Népesség
Népesség1798 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság15 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 09″, k. h. 21° 33′ 32″46.069167°N 21.558889°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 09″, k. h. 21° 33′ 32″46.069167°N 21.558889°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Temeshidegkút témájú médiaállományokat.
Temeshidegkút környéke 1770 körül

Temeshidegkút (románul: Zăbrani, németül: Guttenbrunn) település Romániában, Arad megyében.

Fekvése

Aradtól délkeletre, Lippától délnyugatra, a Maros közelében, Cseralja és Zabrány közt fekvő település. A DN62-es út halad át rajta.

Története

A településtől északnyugatra 300 méterre őskőkorszaki valamint a La Tène kultúrához tartozó települések maradványait tárták fel. Az új negyedben illetve a falutól 200 méterre nyugatra, 2–3. századi római és szarmata-dák temetkezési helyekre bukkantak.[2]

Temeshidegkút nevét 1463-ban említette először oklevél Hyydegfew néven. 1561-es adólajstrom említette nevét Hydegkwth formában. 1717-ben Sedekut, 1720-1723-ban Guttenbrunn, 1723-1725-ben Edekut, 1808-ban Hidegkút, Guttenbrun, Hajdekút néven írták.

A település királyi birtok és vásáros hely volt; a 18. században elnéptelenedett. 1727-ben Szászországból és Ausztriából érkezett németek telepedtek le itt.

Fényes Elek 1851-ben írta a településről: „Guttenbrunn, magyarul Hidegkút, oláhul Hajdekut, Temes vármegyében, a Maros mellékén fekszik. Van itt 2544 római katholikus, 198 görögkatolikus, 91 óhitű, 3 zsidó; 5 egész, 182 fél, 88 negyed, 1 nyolczad telek, 19 zsellér, 62 szerződési zsellér, 135 lakó, 87 mesterember, 5 kereskedő, derék római katholikus templom, szép paplak, nagy vendégfogadó, postahivatal. Határa 6688 hold,...Határát a Maros keresztülfutja, és egy árok, melly római sáncznak neveztetik. Végre nevezetes e város pompás hidegforrásáról, melly körül gyülekeztek az első gyarmatosok Szászországból és Ausztriából 1724-ben s e forráskutat tetővel befedvén, pecsétjük is tartalmazza. Országvásárt 3 tart, ugy mint január 17, május 16, september 17-kén; ezenkívül hetivásárokat minden csütörtökön. Birtokosa a királyi kincstár.”

A 20. század elején Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

1910-ben 2999 lakosából 2658 német, 250 román, 190 magyar volt. Ebből 2744 római katolikus, 136 görögkeleti ortodox, 112 görögkatolikus volt.

Nevezetességek

  • A két templom közötti útszakasz utcafrontja az út mindkét oldalán műemlékként van nyilvántartva az AR-II-a-A-00660 sorszámon.[2]
  • Római katolikus templomát 1872-ben szentelték fel a Szent Kereszt megtalálása tiszteletére.

Személyek

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
  2. ↑ a b Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források

További információk