Szápár | |
Római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Dunántúl |
Vármegye | Veszprém |
Járás | Zirci |
Jogállás | község |
Polgármester | Trojákné Szita Katalin (független) |
Irányítószám | 8423 |
Körzethívószám | 88 |
Népesség | |
Teljes népesség | 469 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 65,3 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 7,09 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 18′ 59″, k. h. 18° 02′ 33″47.316288888889, 18.04238055555647.316289°N 18.042381°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 59″, k. h. 18° 02′ 33″47.316288888889, 18.04238055555647.316289°N 18.042381°E | |
Szápár Pozíció Veszprém vármegye térképén | |
Szápár weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szápár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szápár (szlovákul Capár, Cáfár) község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
Zirctől mintegy 16 kilométerre északkeletre fekszik, Veszprém vármegye keleti szélén, Csetény és a már Fejér vármegyéhez tartozó Bakonycsernye közt, a Szapári-ér mentén. Belterületének déli szélén halad el a Zirc és Mór között húzódó 8216-os út, amelybe itt torkollik bele, 18 kilométer megtétele után, déli irányból, Várpalota felől a 8213-as út. Főutcája a 8213-as út egyenes folytatásaként, de már önkormányzati útként induló, majd a Szapári-ér keresztezése után keletnek forduló Kossuth Lajos utca.
Szápár a Szapáry család ősi lakhelye volt. Nevét az oklevelek 1341-ben említették először. A Szapáryak Sánc-hegyen álló várkastélya a török hódoltság alatt a faluval együtt elpusztult, a falu később is csak mint puszta szerepelt.
A település és környéke a 18. századig lakatlanul állt, egy ideig a Cseszneki vár tartozékai közé tartozott.
1752-ben az elnéptelenedett települést a Szapáry család népesítette újra Nyitra és Trencsén vármegyei katolikus szlovákokkal, akik részben a közeli Akáról települtek tovább. Az újonnan érkezett lakók földműveléssel, állattenyésztéssel, fa- és faszénkereskedelemmel foglalkoztak.
1855-ben Stinner Ferenc és Sámuel lett Szápár új birtokosa.
A településen a 19. században szénbányát nyitottak, az itt felszínre hozott szén a nagy gyantatartalma miatt akár gyufával is meggyújtható volt. A bánya munkát adott a helyi lakosság egy részének, azonban nem volt hosszú életű, mivel az itt bányászott szén mennyisége kevés volt a gazdaságos működéshez, ráadásul a szállítás sem volt megoldott. Ezért az első bányát rövidesen bezárták, majd 1908-ban újra megnyitották. Ekkor a szállítást a bodajki vasútállomásig kiépített lóvasúttal oldották meg, de a rossz termelési viszonyok miatt a 20. század harmincas évei körül végleg bezárták.
1910-ben 657 lakosából 257 magyar, 55 német, 344 szlovák volt. Ebből 598 római katolikus, 36 református, 15 izraelita volt.
A 20. század elején Veszprém vármegye Zirci járásához tartozott.
1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében több szlovák család költözött innen a felvidéki Martos településre, onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Szápárra.
A településen 2004. február 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a korábbi faluvezető is elindult, és meg is nyerte azt.
2010. március 28-án újra időközi polgármester-választást kellett tartani Szápáron, ezúttal azért, mert az előző polgármester néhány hónappal korábban elhunyt.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 485 | 485 | 481 | 458 | 478 | 469 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 11,3% szlováknak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 2,9%, evangélikus 2,5%, felekezeten kívüli 4,4% (17,9% nem nyilatkozott).
A Zirci járás települései | |
---|---|
Bakonybél • Bakonynána • Bakonyoszlop • Bakonyszentkirály • Borzavár • Csesznek • Csetény • Dudar • Lókút • Nagyesztergár • Olaszfalu • Pénzesgyőr • Porva • Szápár • Zirc |
Nemzetközi katalógusok |
---|