Oroszi | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Devecseri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Mihály Enikő (független) | ||
Irányítószám | 8458 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 129 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 28,69 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,74 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 09′ 22″, k. h. 17° 24′ 60″47.156, 17.41658888888947.156000°N 17.416589°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 22″, k. h. 17° 24′ 60″47.156, 17.41658888888947.156000°N 17.416589°E | |||
Oroszi Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
Oroszi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Oroszi község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.
Pápától délre, a Somlótól keletre, Doba, Noszlop és Borszörcsök közt fekszik. Tulajdonképpen zsáktelepülésnek tekinthető, mert kiépített közúton csak Noszlop déli része felől, a 8402-es útból kiágazó 84 104-es számú mellékúton érhető el. Dobával egy szilárd burkolatú, de keskeny és nem túl jó minőségű önkormányzati út köti össze.
A kis falut feltehetőleg Szent István korában alapították, első írásos említése 1288-ból származik. A középkor folyamán parasztok és nemesek lakták, de 1550 után már csak nemesek voltak itt.
A török hódoltság alatt pusztává vált, 1733-ból tudunk ismét itt lakó családokról. Ekkoriban főleg földműveléssel foglalkoztak a helyiek.
A 19. század elején a határán lévő erdők kiirtásával területe majdnem kétszeresére növekedett, de ez népességgyarapodást nem hozott magával. Az 1880-as években nagyobb területeket vesztett el, amiket Noszlophoz csatoltak. Ennek hatásai miatt a két világháború között sokan kivándoroltak.
A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.
1910-ben 514 római katolikus magyar lakosa volt.
A két világháborúban összesen 34 helyi vesztette életét.
A településen 2006. február 19-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 136 | 128 | 134 | 123 | 127 | 129 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, cigány 4,6%-nak, 0,8% németnek, 0,8% románnak, 0,8% lengyelnek mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,6%, református 6,9%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 3,1% (14,6% nem nyilatkozott).
A barokk templom 1757 körül épült, oldalán napórát láthatunk.
A község híres szülöttjének 2003-ban állítottak mellszobrot.
A Devecseri járás települései | |
---|---|
Adorjánháza • Apácatorna • Borszörcsök • Csögle • Dabrony • Devecser • Doba • Egeralja • Iszkáz • Kamond • Karakószörcsök • Kerta • Kisberzseny • Kiscsősz • Kispirit • Kisszőlős • Kolontár • Nagyalásony • Nagypirit • Noszlop • Oroszi • Pusztamiske • Somlójenő • Somlószőlős • Somlóvásárhely • Somlóvecse • Tüskevár • Vid |