Bakonybél | |||
A bencés Szent Mauríciusz-monostor | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Zirci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Márkus Zoltán (független) | ||
Irányítószám | 8427 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1106 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 50,04 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 24,36 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 15′ 10″, k. h. 17° 43′ 46″47.25285, 17.72958055555647.252850°N 17.729581°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 10″, k. h. 17° 43′ 46″47.25285, 17.72958055555647.252850°N 17.729581°E | |||
Bakonybél Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
Bakonybél weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonybél témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bakonybél község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
Az Öreg-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegye, a 709 méter magas Kőris-hegy közelében, a Gerence-patak völgyében fekszik. A legközelebbi város a 16 kilométerre lévő Zirc.
Csak közúton, a Zirc és Pápa térségét összekötő 8301-es úton közelíthető meg, amely végighúzódik a község központján.
Első fennmaradt írásos említése 1083-ból való (Beli). A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023–1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, előtte pedig Szent Günter. A falutól nem messze egy kápolna is emléket állít nekik.
A török időkben teljesen elpusztult, majd a pannonhalmi apátság birtokába került, amely a török kiűzése után újratelepítette. A 18. század elején szlovákok, majd a század végén németek költöztek a faluba. 1815–1859 között híres üveghuta működött a településhez tartozó Somhegypusztán.
2018-ban felújították a Szent Mauríciusz Monostort.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 1264 | 1240 | 1221 | 1204 | 1127 | 1106 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 88,3%-a magyarnak, 1,3%-a németnek, 0,1%-a cigánynak, 0,1%-a szlováknak mondta magát (15% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,1%, református 1,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,7% (17,9% nem nyilatkozott).
A Zirci járás települései | |
---|---|
Bakonybél • Bakonynána • Bakonyoszlop • Bakonyszentkirály • Borzavár • Csesznek • Csetény • Dudar • Lókút • Nagyesztergár • Olaszfalu • Pénzesgyőr • Porva • Szápár • Zirc |
Az Országos Kéktúra Városlőd és Zirc közötti (8.) szakasza | ||
---|---|---|
Városlőd-Kislőd vá. · Városlőd · sportpálya · 8-as út aluljáró · Erzsébetmajor · Hosszú-földek · Vámos-patak · Régi vasút · Erdei pihenő · Vadászház · Jáger-rét · Németbánya · bauxitszállító út · régi vasút · Cseres · Gyökér-kút · Mészégető · Gerence-fogadó · Bakonybél · Öreg-séd-völgye · Barátok útja · Parajos · Eleven-förtés · Határ-nyiladék · Kőris-hegy · Kisszépalmapuszta · Szépalmapuszta (Hotel Szépalma) · Rét-földek · Borzavár · Takács-árok · Pintér-hegy · parkerdő · tanösvény bejárat, parkoló · Zirc, Rákóczi tér · Apátság · Zirc vá. | ||
Előző túraszakasz (7. Nagyvázsony – Városlőd) · Következő túraszakasz (9. Zirc – Csókakő) |
Szent Jakab-zarándokút | ||
---|---|---|
Camino Húngaro | Budapest · Normafa · Makkosmária · Budakeszi · Páty · Tök · Zsámbék · Mány · Vasztély · Tarján · Vértestolna · Vértesszőlős / Baj · Tata · Mocsa · Nagyigmánd · Makkpuszta · Ete · Kisbér · Ászár · Bársonyos · Tápszentmiklós · Táp · Nyalka-Kishegy · Pannonhalma · Écs · Győrújbarát · Ménfőcsanak · Győr · Pinnyéd · Abda · Lébény · Károlyháza · Kimle · Máriakálnok · Mosonmagyaróvár · Paprét · Bezenye · Rajka · Dunacsún – Oroszvár – Pozsony / Németjárfalu – Lajtakörtvélyes – Berg · Wolfsthal | |
Camino Benedictus | Tihany · Sajkod · Aszófő · Örvényes · Vászoly · Vöröstó · Nagyvázsony · Úrkút · Kislőd · Városlőd · Csehbánya · Bakonybél · Fenyőfő · Bakonyszentlászló · Gic · Ravazd · Pannonhalma |
Nemzetközi katalógusok |
---|