Nagyesztergár | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Zirci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szirbek Tiborné (független) | ||
Irányítószám | 8415 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1088 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 62,49 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 16′ 36″, k. h. 17° 54′ 19″47.276761111111, 17.905247.276761°N 17.905200°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 36″, k. h. 17° 54′ 19″47.276761111111, 17.905247.276761°N 17.905200°E | |||
Nagyesztergár Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
Nagyesztergár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyesztergár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagyesztergár (németül Großestergei) község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
Nagyesztergár a Bakonyban, Veszprém vármegyében, Zirctől 3 kilométer távolságban fekszik. Főutcája a Zircet Mórral összekötő 8216-os út, amely itt nagyrészt a Radnóti Miklós út, a község keleti részében a Kölcsey Ferenc út nevet viseli. Hangulatos, nyugodt falusias légkörű település, igazi kikapcsolódást biztosít az idelátogatóknak.
Az Esztergár név feltételezések szerint a faragó, esztergályos jelentésű szláv strugar szóból származik, ami a magyar nyelvben nyerte el mai alakját.
A település nevének első ismert említése 1270-ből származik, akkor Wzturgar formában jegyezték fel a nevét.
A török hódoltság ideje után a község első ismert nevű telepese Miller Mátyás volt, aki 1748-ban, Szent Iván hava (június) táján érkezett meg Esztergárra. 1748 és 1751 között további bevándorlók érkeztek, akikkel Ányos Ferenc földbirtokos 1751. január 1-jén kötötte meg azt a „contractust” (szerződést), amely a birtok úrbéri viszonyait szabályozta. A korai telepesek főként fakitermeléssel, faszénégetéssel és juhtartással foglalkoztak.
Sajnos arról, hogy Ányos Ferenc milyen módon, és honnan hozatott telepeseket, nem maradt fenn irat. Annyi ismert, hogy Esztergár – akárcsak a többi környező bakonyi falu is – Dél-Németországból települt be. A lakosok a dunai bajor nyelvjárásra épülő, archaikus vonásokat őrző keverék nyelvjárást beszélnek, amely már az új hazában alakult ki.
Később a település Nagyesztergárra és Kisesztergárra tagozódott, utóbbi ma a Kardosrét nevet viseli.
Az itteni lelkészséget 1770. július 15-től Hoffer Ferdinánd Minerita atya kezdi meg Ányos Ferenc házában, ahol a család Nepomuki Szent János tiszteletére kápolnát rendezett be; a lelkészségnek már az első évtől kezdve saját anyakönyvi nyilvántartása lett, Kardosréttel együtt. A község mai temploma 1796-ban épült.
A második világháborút követő kitelepítések után Csehszlovákiából felvidéki magyar családok kerültek ide.
A település 1973. április 1-én lett Zirc társközsége, és 1993 januárja óta önálló ismét. Lókút és Olaszfalu községekkel közös körjegyzőséget képez.
A településen 2009. október 25-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Bő két évvel később, 2011. november 27-én újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Nagyesztergáron, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása okán. A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és megerősítette pozícióját.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 1196 | 1178 | 1156 | 1079 | 1081 | 1088 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 13,5% németnek mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 2,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,4% (22% nem nyilatkozott).
Bad-Kreuznach, Németország (2001)
2001-ben aláírták a partnerkapcsolati szerződést a Bad-Kreuznach-i Partnerkapcsolatok Szövetségével /Rajna-vidék/ Fürfeldben, mely 1000 km távolságban található Nagyesztergártól. Majd 2002-ben Nagyesztergáron megerősítették a partnerkapcsolati szerződésüket.
A Zirci járás települései | |
---|---|
Bakonybél • Bakonynána • Bakonyoszlop • Bakonyszentkirály • Borzavár • Csesznek • Csetény • Dudar • Lókút • Nagyesztergár • Olaszfalu • Pénzesgyőr • Porva • Szápár • Zirc |
Az Országos Kéktúra Zirc és Csókakő közötti (9.) szakasza | ||
---|---|---|
Zirc vá. · Nagyesztergár · Szilvás · Veimpuszta · Cser-hát · volt Lajkómalom · Bakonynána · volt Prémmalom · Erdész emlékmű (Római-fürdő) · Gaja-patak · Vadalmás malom · Szentkút · Jásd · Siska-kút · Siska-kúti-üregek · Tés · Csőszpuszta (Alba Regia barlangkutató állomás) · Galamb-berek · Hamuház (Csikling-vár) · Tűzköves-völgy · Tűzköves-árok · védett geológiai feltárás · Erdei szentély · Kisgyónbánya, bányászemlékmű · Kisgyón · Dóra-hegy · Köves-domb · Eszenyi-rét · Csernyei-dűlő · Burok-part · Kisházi-páskom · Páskum-dűlő · Bakonykúti · Bakonykúti-puszta · Bogrács-hegy · kőfejtő · Vontató-hegy-alja · Vaskapu-hegy-alja · Fehérvárcsurgói-víztározó · Fehérvárcsurgó, Becsali büfé · Kövecses-hegy · kilátóhely · műút · Pisztrángos-tó · Ádám-Éva fa · Gaja-szurdok · Varjúvár · kilátóhely · sípálya · Bodajk · Fenyő bisztró · Csókakő vm. | ||
Előző túraszakasz (8. Városlőd – Zirc) · Következő túraszakasz (10. Csókakő – Szárliget) |
Nemzetközi katalógusok |
---|