Malomsok

Manapság a Malomsok olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Malomsok az emberek mindennapi életének alapvető elemévé vált. A divattól a politikáig a Malomsok beszivárgott a modern társadalom minden területére. A sokféle vélemény és perspektíva miatt fontos, hogy mélyebben elmélyedjünk a Malomsok témájában, hogy megértsük hatását és relevanciáját a mai világban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Malomsok számos aspektusát, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Malomsok
Malomsok címere
Malomsok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterFintáné Dóra Mária (független)[1]
Irányítószám8533
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség486 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 01″, k. h. 17° 23′ 34″47.450389°N 17.392869°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 01″, k. h. 17° 23′ 34″47.450389°N 17.392869°E
Malomsok (Veszprém vármegye)
Malomsok
Malomsok
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Malomsok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Malomsok témájú médiaállományokat.

Malomsok község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

Veszprém vármegye északi peremén elhelyezkedő kisközség Győr-Moson-Sopron vármegye határán. Pápától 18, Győrtől pedig 42 kilométerre fekszik. Jellegzetes kisalföldi település. A közelében két folyó, a Rába és a Marcal folyik.

Megközelítése

A településen, annak főutcájaként a 8416-os út halad végig, ezen érhető el a 83-as főút felől, Tét-Szentkút utáni letéréssel, illetve Marcaltő felől is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Pápa–Csorna-vasútvonal Marcaltő megállóhelye, körülbelül 5 kilométerre délnyugatra.

Története

Malomsok nevét 1325-ben említette először egy oklevél possessio Mulunsok (malomsoki birtok) néven. A község később hol Győr, hol Veszprém vármegyéhez tartozott és a neve is gyakran változott a történelem során. A falu első ismert birtokosai az Omodék és a Marcaltőiek voltak, majd az 1600-1700-as években az Amadék lettek a kizárólagos urai egészen 1782-ig, majd miután a család férfiágon kihalt Amadé Dominika grófnő örökölte, kinek 1875-ben bekövetkezett haláláig birtokában maradt, kitől fiai örökölték, akik 1882-ben eladták Ruszton József Bécsben élő angol földbirtokosnak, kitől gróf Esterházi Sándor, majd gyermekei tulajdonába került a birtok.

A 18. században Ómalomsok és Újmalomsok néven kettévált a település, majd 1950-től újra egyesült. A településhez tartozik az egykori Ponyvád falu is.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Schweiger Emil (független)[3]
  • 1994–1998: Schweiger Emil (Baráti Kör Malomsok)[4]
  • 1998–2002: Schweiger Emil Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Barczáné Majsa Klára (független)[6]
  • 2006–2010: Barczáné Majsa Klára (független)[7]
  • 2010–2014: Fintáné Dóra Mária (független)[8]
  • 2014–2019: Fintáné Dóra Mária (független)[9]
  • 2019–2024: Fintáné Dóra Mária (független)[10]
  • 2024– : Fintáné Dóra Mária (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
507
514
513
493
515
489
486
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% horvátnak mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,5%, református 3,4%, evangélikus 37,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,4% (15,4% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 95,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% ruszinnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,2% volt római katolikus, 27,4% evangélikus, 3,3% református, 0,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 4,3% felekezeten kívüli (28,2% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

Itt születtek, itt éltek

Források

  • Borovszky Samu: Győr vármegye
  • H. Szabó Lajos: Szülőföldünk Malomsok

Jegyzetek

  1. ↑ a b Malomsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Malomsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Malomsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ Malomsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  6. ↑ Malomsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. ↑ Malomsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. ↑ Malomsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. március 1.)
  9. ↑ Malomsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Malomsok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  11. ↑ Malomsok Helységnévtár
  12. ↑ Malomsok Helységnévtár

További információk