Litér

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Litér milyen hatással volt a mai társadalom különböző aspektusaira. A személyközi kapcsolatokra gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságban betöltött relevanciájáig a Litér jelentős nyomot hagyott a modern világban. Különféle tanulmányok és kutatások elemzésén keresztül megvizsgáljuk, hogy a Litér hogyan alakította ki azt, ahogyan élünk, dolgozunk, és hogyan viszonyulunk másokhoz. Ezen túlmenően elgondolkodunk azon, hogy a Litér milyen szerepet játszik a jövőben, és hogy jelenléte miként fogja újra feltalálni és átalakítani mindennapi életünk különböző területeit.

Litér
Az egykori litéri kastély
Az egykori litéri kastély
Litér címere
Litér címere		 Litér zászlaja
Litér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásBalatonalmádi
Jogállásközség
PolgármesterOsváth Örs (független)[1]
JegyzőBencze Éva
Irányítószám8196
Körzethívószám88
Testvértelepülései
Lista
Berencs
Népesség
Teljes népesség2208 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség172,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 05′ 58″, k. h. 18° 00′ 23″47.099350°N 18.006511°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 58″, k. h. 18° 00′ 23″47.099350°N 18.006511°E
Litér (Veszprém vármegye)
Litér
Litér
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Litér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Litér témájú médiaállományokat.

Litér község Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban.

Fekvése

Litér a Balaton-felvidék keleti szélén, a litéri törés mentén fekszik, Balatonfűzfőtől 5 kilométerre északra, a 8-as főúttól bő 2 kilométerre délre, Veszprémtől pedig 9 kilométerre keletre.

Több, egymástól korban és stílusban eltérő településrészből áll, sőt a közigazgatási területének van egy teljesen különálló, exklávé jellegű része is, a központtól néhány kilométerre délkeletre, Balatonfűzfő ipari övezetének északi része és Papkeszi között; ez utóbbi területrész lényegében lakatlan.

A közvetlenül határos települések: észak és kelet felől Királyszentistván, délkelet felől Balatonfűzfő, dél felől Balatonalmádi, délnyugat felől Szentkirályszabadja, nyugat felől pedig a megyeszékhely, Veszprém. Exklávé jellegű, különálló településrésze révén határos még kelet felől Vilonyával és délkelet felől Papkeszivel is.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 72-es főút, mely közvetlenül a belterülete keleti szélén húzódik a Balaton és Veszprém között, hozzávetőlegesen délkelet-északnyugati irányban. A község területének déli részén ágazik ki a főútból, annak 3. kilométere közelében, kelet felé a 7216-os út, Királyszentistván és Sóly irányában, valamint itt ér véget a 7202-es út is, amely Berhida és Székesfehérvár térségével kapcsolja össze a települést.

Exklávé jellegű, lakatlan külterületén egy szakaszon áthalad a 710-es főút és a 7213-as mellékút is.

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Ertl Pál (független)[3]
  • 1994–1998: Ertl Pál (független)[4]
  • 1998–2000: Dr. Horváth Balázs Béláné (független)[5]
  • 2001–2002: Ertl Pálné (független)[6][7]
  • 2002–2006: Szedlák Attila (független)[8]
  • 2006–2010: Szedlák Attila (független)[9]
  • 2010–2014: Szedlák Attila (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Szedlák Attila (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2022: Varga Mihály (független)[12]
  • 2022–2024: Osváth Örs (független)[13]
  • 2024– : Osváth Örs (független)[1]

A településen 2001. február 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14]

A 2019. október 13-án megtartott rendes polgármester-választás után[15] Litéren nem lehetett jogerős eredményt hirdetni, mert az egyik jelölt (a választáson minimális szavazatszámmal alulmaradt korábbi fideszes polgármester) fellebbezést nyújtott be, és végül a Győri Ítélőtáblának kellett döntenie a kérelem ügyében. A táblabíróság úgy határozott, hogy a Pk.IV.25.674/2019/4. számú döntésével elrendeli a szavazás megismétlését a polgármester-választás tekintetében, a település 1. szavazókörében.[16] A megismételt szavazás időpontját 2019. november 10-re tűzték ki; ezen a korábbi polgármester hat szavazattal kapott kevesebbet független kihívójánál.

2022. június 26-án ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a községben, 2001-hez hasonlóan ezúttal is azért, mert a képviselő-testület – 2021. szeptember 30-án – feloszlatta magát. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt két kihívójának egyikével szemben.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2127
2163
2168
2210
2142
2174
2208
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,8% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 15,3%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 21,6% (27,1% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,1-0,1% örménynek, románnak, ukránnak és szlováknak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27% volt római katolikus, 12,9% református, 1,4% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (40,7% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

A 11. századtól a veszprémi püspökség káptalani testülethez tartozó falu és a temploma a 15. századtól már magánföldesurak birtokába került. A falu temploma feltételezetten Árpád-kori. Alaprajzi rendszere: egyhajós, keletelt, egyenes záródású szentéllyel. A templomot a későbbiekben bővítéssel részben átalakították.

A napjainkban látható - simára vakolt falfelület előtt álló - homokkőből épült díszes udvari déli (oldal)kapuja egy már korábban meglevő, szerényebb kapu helyén készült, a 13. század második felében. A kapuépítmény román stílusú architektúráját a franciaországi Chartresben kialakult oszlopszobros kaputípus első magyarországi jelentkezésének tekintik.

A kifelé szélesedő bejárat (kapubéllet) feletti timpanon-formájú háromszög mező félkörszerű – csak nagyon diszkréten szamárhát-ívelésű - mélyületében eredetileg „Krisztus az angyalok közt” témájú relief-ábrázolás volt, ez ma csak helyének maradványaiból következtethető. A kifelé szélesedő bejárat nyugati oldalán az idősebb Jakab-apostol szoboralakja látható. Feltételezhető, hogy a hasonló, keleti oldali elpusztult szobor Péter-apostolt ábrázolhatta. Az oldali oszloplábazatok alatt egy-egy hason fekvő, mellső mancsai közt emberfejet tartó oroszlánok helyezkednek el. Ugyancsak román koriak a növény- és állatmotívumos oszlopfejezetek és párkányelemek is. A 18. században ide telepedett reformátusok állították helyre az időközben leromlott állapotú templomot. Ma is a reformátusok templomaként működik. Belső puritán jellegű kialakítása, fa karzatai és bútorzata is erre jellemző. A műemlék régészeti kutatását, feltárását és helyreállítását az Országos Műemléki Felügyelőség 1965.1968. között végezte el.

Litéren halt mártírhalált 1945. március 23-án egy szovjet katona golyója által Bódi Mária Magdolna.

Képek

  • Litér - református templom
    Litér - református templom
  • Kapu
    Kapu
  • Litér katolikus temploma
    Litér katolikus temploma
  • Az egykori kastély ma iskola
    Az egykori kastély ma iskola

Források és irodalom

  • Litér monográfiája, az önkormányzat kiadásában és dr. Hudi József szerkesztésében, Litér történelméről.
  • Ila B. - Kovacsics J.: Veszprém megye helytörténeti lexikona I-II. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Litér időközi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  6. ↑ a b A 2001. február 11-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. február 11. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  10. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  11. ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  12. ↑ Litér települési megismételt választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. november 10. (Hozzáférés: 2021. december 16.)
  13. ↑ Litér időközi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2022. június 29.)
  14. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. ↑ Litér települési választás nem jogerős eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  16. ↑ A Győri Ítélőtábla döntése a litéri polgármester-választás tárgyában (magyar nyelven) (pdf). Győri Ítélőtábla, 2019. október 28. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  17. ↑ Litér Helységnévtár
  18. ↑ Litér Helységnévtár

További információk