Nyárád (település)

A mai világban a Nyárád (település) továbbra is a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma. Az egészségre és a jólétre gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt ​​hatásáig a Nyárád (település) továbbra is vitákat és reflexiókat generál különböző területeken. A történelem során a Nyárád (település) kulcsfontosságú szerepet játszott az emberek életében, trendeket alakított ki, előmozdította a kulturális változásokat és kihívást jelentő konvenciókat. Ebben a cikkben a Nyárád (település)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, annak eredetétől a mai relevanciáig, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító elképzelést kínáljunk a témáról.

Nem tévesztendő össze a következővel: Nyárád (folyó).
Nyárád
Nyárád címere
Nyárád címere		 Nyárád zászlaja
Nyárád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterPajak Károly (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám8512
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség867 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′ 04″, k. h. 17° 21′ 44″47.284481°N 17.362139°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 04″, k. h. 17° 21′ 44″47.284481°N 17.362139°E
Nyárád (Veszprém vármegye)
Nyárád
Nyárád
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Nyárád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárád témájú médiaállományokat.

Nyárád község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

Pápa délnyugati vonzáskörzetében fekszik, a várostól mintegy 10 kilométerre. Északkeleti külterületi határrészei érintkeznek a város határszélével. A további szomszédos települések: kelet felől Pápadereske, kelet-délkelet felől Dáka, délnyugat felől Dabrony, nyugat felől Nemesszalók, északnyugat felől pedig Mihályháza.

Megközelítése

A településen áthalad, annak főutcájaként, nagyjából északkelet-délnyugati irányban a 834-es főút, ezen érhető el Pápa és Celldömölk térsége felől is. Közigazgatási területét egy rövid szakaszon érinti még a 8405-ös út, határszéleit pedig a 84 111-es és a 84 112-es számú mellékutak is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal Mezőlak vasútállomása, a központjától mintegy 7 kilométerre északra.

Története

A településről az első írásos emlékek 1153-ról maradtak ránk, mikor Adalbert, II. Géza király követe feleségére hagyta nyárádi birtokát. Nyárád 1347-ben Csenig Péter birtokába került a pannonhalmi főapátságtól, s 1650-től pedig az Esterházy család birtoka.[3]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Bereczki Gábor (MDF)[4]
  • 1994–1998: Bereczky Gábor (független)[5]
  • 1998–2002: Bereczki Gábor (független)[6]
  • 2002–2006: Novák Imre Csaba (független)[7]
  • 2006–2010: Novák Imre Csaba (független)[8]
  • 2010–2014: Pajak Károly László (független)[9]
  • 2014–2019: Pajak Károly László (független)[10]
  • 2019–2024: Pajak Károly (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Pajak Károly (Fidesz-KDNP)[1]

Demográfiai adatok

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
951
941
926
814
858
872
867
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

358 lakás van a községben, km²-enként átlagosan 18,08.

Népcsoportok

A 2001-es népszámlálási adatok szerint a település lakóinak 99,2%-a magyar és 0,8%-a cigány származásúnak vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (11,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,9% cigánynak, 0,2% szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallási kötődés

A 2001-es népszámlálási adatok szerint a település lakosai 55,9%-a római katolikusnak, 36,1%-a reformátusnak, 4,4%-a evangélikusnak, 2,4%-a nem jelölt meg egyházat/felekezetet és 1,0%-a nem válaszolt vallotta magát.[12]

A vallási megoszlás 2011-ben a következő volt: római katolikus 46%, református 28,4%, evangélikus 4%, felekezeten kívüli 3,5% (16,1% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben vallása szerint 39,2% volt római katolikus, 23,8% református, 5,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (24,4% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

  • Római katolikus templom - A település első temploma 1387-ben épült, amit a törökök leromboltak. 1758-ban ide építette barokk stílusban Fellner Jakab a mai katolikus templomot. A templomtoronyt pedig Pauly Mihály tervei alapján épült meg 1790-ben. A 32 méter magas templomtorony 500 kilogramm tömegű harangját Szlezák Rafael öntötte 1957-ben Budapesten.[3]

Régi mondások, falucsúfolók a településről

Képek

Itt születtek, itt éltek

  • Nyulasi József (Nyárád, 1946. március 1. –) népi fafaragó művész itt született a településen.

Sport

Nyárád labdarúgócsapatát 1960. május 20-án alapították. A megyei negyedosztályban játszanak.[16]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b Ágoston István: Nyárád, római katolikus templom (magyar nyelven) (html). MR1-Kossuth Rádió, 2011. április 8. . (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  4. ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  6. ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  7. ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  8. ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  9. ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  11. ↑ Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  12. ↑ a b A Magyar Köztársaság Helységnévtára (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2011. július 11.)[halott link]
  13. ↑ Nyárád Helységnévtár
  14. ↑ Nyárád Helységnévtár
  15. ↑ Magyar Nyelv – 9. évfolyam – 1913. Népnyelv/2., 91-92. oldal. Online hozzáférés: 2025. február 28.
  16. ↑ Nyárád SE (magyar nyelven). Nyárád község honlapja. (Hozzáférés: 2011. július 26.)[halott link]