Vaszar | |
Szent György római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Dunántúl |
Vármegye | Veszprém |
Járás | Pápai |
Jogállás | község |
Polgármester | Mezei Zsolt (független) |
Irányítószám | 8542 |
Körzethívószám | 89 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1517 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 42,86 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 33,69 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 24′ 12″, k. h. 17° 30′ 58″47.40325, 17.51608055555647.403250°N 17.516081°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 12″, k. h. 17° 30′ 58″47.40325, 17.51608055555647.403250°N 17.516081°E | |
Vaszar Pozíció Veszprém vármegye térképén | |
Vaszar weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vaszar község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Pápától mintegy 8 kilométerre, a Sokoróalja szélén húzódó dombhátak egyikén, a Gerence-patak közelében települt. Külterületén két szőlőhegy található, Mézeshegy és Gyulahegy.
A település közúti elérését a 8305-ös út biztosítja, ezen közelíthető meg déli irányból, Pápa felől, illetve északról is, Gyarmatnál letérve a 83-as főútról délkeleti irányban. Nyugati szomszédjával, Takácsival a 83 126-os számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Vaszar vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 83 126-os útból észak felé kiágazó 83 309-es számú mellékút teszi lehetővé. Korábban egy ideig gazdasági vasút is indult innen, a ma Malomsokhoz tartozó Ponyvádra (e vasút csekély sínmaradványai még láthatók a Google Utcakép 2022-ben elérhető felvételein, a vonal és a 83-as főút keresztezésénél, Takácsitól északra).
Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronzkorban lakott volt. Első okleveles említése 1332-ből való. Területén az őskortól a késő középkorig terjedően kerültek elő használati tárgyak. A középkor folyamán a győri püspök Veszprém vármegyei birtokainak központja volt. 1403-tól egy ideig a Szent Mauríciusz Monostorhoz tartozott. 1567- 1592 között török uralom alatt állt, majd elnéptelenedett. A 18. században népesült be újra. A Pápától nyolc kilométerre észak-északkeletre elterülő község ősi település. A határai között az 1930-as és 1960-as években végzett régészeti kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy ez a táj az őskortól kezdve lakott volt. A bronzkor, a korai vaskor, az avarok időszaka majd a honfoglalás idejéből előkerült tárgyi emlékek azt igazolják, hogy kedvelt és az emberi életfeltételek kialakítására igen alkalmas terület volt ez már ősidőktől fogva. Erdő és mocsaras tórendszer vette körül a dombvonulatot, melyen a község épült.
1910-ben 2126 lakosából 2125 magyar volt. Ebből 2055 római katolikus, 56 evangélikus volt.
A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 1507 | 1489 | 1475 | 1438 | 1530 | 1517 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,7% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, református 3,3%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 3,5% (21,6% nem nyilatkozott).
A Vaszar, Fő u. 9. alatt található általános iskola 1994. január 6-án vette fel a község szülöttének, a 200 éve született nyelvész-paptanár, Ihász Gábor nevét. 2005. november 26-án ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Ezen a napon az intézmény az Oktatási Minisztérium Elismerő Oklevelében részesült. Az iskolában helytörténeti kiállítás kapott helyet.
Az Ihász Gábor Általános Iskola a labdarúgás utánpótlás-nevelést a Góliát Mc Donald’s Labdarúgó Torna, a Bozsik Labdarúgó Akadémia kereteiben biztosítja. Emellett tömegsport, labdarúgó és sakk-szakkörök működnek.
A Pápai járás települései | |
---|---|
Adásztevel • Bakonyjákó • Bakonykoppány • Bakonypölöske • Bakonyság • Bakonyszentiván • Bakonyszücs • Bakonytamási • Béb • Békás • Csót • Dáka • Döbrönte • Egyházaskesző • Farkasgyepű • Ganna • Gecse • Gic • Homokbödöge • Kemeneshőgyész • Kemenesszentpéter • Kup • Külsővat • Lovászpatona • Magyargencs • Malomsok • Marcalgergelyi • Marcaltő • Mezőlak • Mihályháza • Nagyacsád • Nagydém • Nagygyimót • Nagytevel • Nemesgörzsöny • Nemesszalók • Németbánya • Nóráp • Nyárád • Pápa • Pápadereske • Pápakovácsi • Pápasalamon • Pápateszér • Takácsi • Ugod • Vanyola • Várkesző • Vaszar • Vinár |