Dudar

Dudar
Dudar címere Dudar zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Zirci
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Edina Kitti (független)
Irányítószám	8416
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	1617 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	67,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 18′ 26″, k. h. 17° 56′ 22″47.3072, 17.9393547.307200°N 17.939350°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 26″, k. h. 17° 56′ 22″47.3072, 17.9393547.307200°N 17.939350°E
Dudar Pozíció Veszprém vármegye térképén
Dudar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dudar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dudar község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.

Fekvése

A település a Bakony keleti felében, Zirctől mintegy 7 kilométerre keletre fekszik, a várost Mórral összekötő 8216-os út mentén. Utóbbiból itt ágazik ki, a 7,350-es kilométerszelvényénél, dél felé a Bakonynánára vezető 82 112-es út és a 9,150-es kilométerszelvényénél, északi irányban, Bakonyszentkirály felé a 8219-es út.

A településnek korábban saját vasútvonala is volt, az 1944-ben keskeny nyomtávú vasútként megnyitott, majd 1947-ben normál nyomtávúra átépített Zirc–Dudarbánya-vasútvonal, amely Zirc vasútállomástól az itteni szénbányákig tartott és két megállási pontja volt Dudaron: Dudar megállóhely és Dudarbánya vasútállomás. Miután 1995-ben az utolsó helyi bányaüzemeket is bezárták, ezen a szakaszon megszűnt a személyforgalom, azóta csak alkalmi teherszállítás (leginkább bauxit és faanyag szállítása) folyik itt.

Története

A települést III. András idejében Possessio Dudar néven, mint Csókakő várának tartozékát említi egy okleveles adat. A 15. században a Rozgonyi és Újlaki családok vetélkedtek Csókakő, s a hozzá tartozó Dudar birtoklásáért. A 16. század közepén Palota várához csatolták, így 1559-ben gróf Cseszneky Mihály palotai fővitéz kapta királyi adományként. Ezt követően a Huszár és Botkai családok voltak a fő birtokosok a faluban. A község a Rákóczi-szabadságharcot követően került a Nádasdy család tulajdonába.

1937-ben a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma falukutatást és nemzetközi konferenciát rendezett a faluban, ennek hatására híressé vált a falu a sajátos népszokásairól, dalairól és vendégszeretetéről. Ennek emlékére 75 évvel később, 2012. szeptember 19. és 23. közt ismét felkeresték a községet a Szegedi Tudományegyetem falukutatói (húsz szociológia és négy pszichológia szakos hallgató), Rácz Attila Archiválva 2010. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben szociológus és Szokolszky Ágnes pszichológus vezetésével.

Impozáns főtéri parkja az 1980-as évek első felében létesült, azokban az években készült el a település postahivatala és néhány más közjóléti létesítménye is.

Gazdaság

A településről származó égetett mésznek híre volt az egész Dunántúlon, lovas kocsikkal hordták a dudariak még messze földre is. Később szénbánya is nyílt a falu határában, melyet az eocén program keretében továbbfejlesztettek. Az 1970-es évek elején pedig megnyitotta kapuit a Bakony Művek autóalkatrész-gyártó üzeme is, tovább erősítve a község ipari jellegét. Mára viszont nemcsak a 2000-ben bezárt bányaüzem, de az alkatrészgyártó üzem (sőt a veszprémi anyacég) is megszűnt, így a lakosság nagy része más településeken kénytelen munkát vállalni. A korábbi nagyobb ipari üzemek helyén kisebb vállalkozások igyekeztek megtelepedni, több-kevesebb sikerrel.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Simon Mihály (független)
• 1994–1998: Simon Mihály (független)
• 1998–2002: Simon Mihály (független)
• 2002–2006: Simon Mihály (független)
• 2006–2010: Polt Ferencné (független)
• 2010–2014: Tóth Edina Kitti (független)
• 2014–2019: Tóth Edina Kitti (független)
• 2019–2024: Tóth Edina Kitti (független)
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1643	1637	1649	1642	1655	1617
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,9%, református 41,1%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,8% (19,4% nem nyilatkozott).

Galéria

• Afész ABC
• Dudari posta
• Gyógyszertár
• A dudari szénbányászat és áldozatainak emléktáblája
• Dudari ház, gang oszlopokkal
• Dudari kerekes kút
• Magyar Pünkösdi Egyház dudari gyülekezete
• Dudari síremlék napsugaras motívummal díszítve
• Őz mentése Dudaron

Jegyzetek

1. ↑ a b Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 14.)
2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
3. ↑ Dudar 1937 / Budapest: OKK, 1986. 220 p. : ill., kották. (Ser. Szociográfiai munkafüzetek) ISBN 963-651-324-4
4. ↑ Napló, 1983. augusztus 14. V. Gyűjtést végezte: Németh István
5. ↑ Új piacot remél a dudari szén eladásából a Duszén Kft.
6. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
7. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
8. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
9. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
10. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
11. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
12. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
13. ↑ Dudar Helységnévtár

Források

• Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka: Dudar; szerk. Hermann István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak Lengyel András (irodalomtörténész) témában.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Dudar témájú médiaállományokat.

• 54 fotó Dudarról, 2012. szeptember
• 110 fotó Dudarról
• Strausz László: Dudari eocén csigák; Magyar Állami Földtani Intézet, Bp., 1966 (Geologica Hungarica. Series palaeontologica)
• Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása; Móra Múzeum, Szeged, 1985 (Szeged művelődéstörténetéből)
• Dudar 1937; szerk. Lengyel András, Simon János; OKK, Bp., 1986 (Szociográfiai munkafüzetek)
• Jármai Ervin: A dudari szénbányászat története; Veszprémi Szénbányák, Veszprém, 1990
• Dudar, 1937. Változó falu a Dunántúlon. A változások kutatói Magyarországon; szerk. Trencsényi Imre; Magyar Népfőiskolai Társaság, Bp., 1997
• Dudar a Bakonyban; szerk. Szalontay Zoltán; Önkormányzat, Dudar, 2000
• Múlt és jele. Szegedi társadalomkutatók Dudaron, 1937–2012; szerk. Lencsés Gyula, Feleky Gábor; Belvedere Meridionale, Szeged, 2013 + DVD
• Lencsés Gyula: Angolok a Bakonyban. Az Institute of Sociology 1937-es dudari falukutatásának története és dokumentumai; Gondolat–MNL Veszprém Megyei Levéltár, Bp.–Veszprém, 2019 (Magyarország felfedezése) + CD-ROM

Kapcsolódó szócikkek

• Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma

Veszprém vármegye települései
Megyei jogú város	Veszprém
Városok	Ajka Badacsonytomaj Balatonalmádi Balatonfüred Balatonfűzfő Balatonkenese Berhida Devecser Herend Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc
Nagyközségek	Csabrendek Pétfürdő Révfülöp
Községek	Adásztevel Adorjánháza Alsóörs Apácatorna Aszófő Ábrahámhegy Badacsonytördemic Bakonybél Bakonyjákó Bakonykoppány Bakonynána Bakonyoszlop Bakonypölöske Bakonyság Bakonyszentiván Bakonyszentkirály Bakonyszücs Bakonytamási Balatonakali Balatonakarattya Balatoncsicsó Balatonederics Balatonfőkajár Balatonhenye Balatonrendes Balatonszepezd Balatonszőlős Balatonudvari Barnag Bazsi Bánd Béb Békás Bodorfa Borszörcsök Borzavár Csajág Csehbánya Csesznek Csetény Csopak Csót Csögle Dabronc Dabrony Dáka Doba Döbrönte Dörgicse Dudar Egeralja Egyházaskesző Eplény Farkasgyepű Felsőörs Ganna Gecse Gic Gógánfa Gyepükaján Gyulakeszi Hajmáskér Halimba Hárskút Hegyesd Hegymagas Hetyefő Hidegkút Homokbödöge Hosztót Iszkáz Jásd Kamond Kapolcs Karakószörcsök Káptalanfa Káptalantóti Kemeneshőgyész Kemenesszentpéter Kerta Kékkút Királyszentistván Kisapáti Kisberzseny Kiscsősz Kislőd Kispirit Kisszőlős Kolontár Köveskál Kővágóörs Kup Külsővat Küngös Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Litér Lovas Lovászpatona Lókút Magyargencs Magyarpolány Malomsok Marcalgergelyi Marcaltő Márkó Megyer Mencshely Mezőlak Mihályháza Mindszentkálla Monostorapáti Monoszló Nagyacsád Nagyalásony Nagydém Nagyesztergár Nagygyimót Nagypirit Nagytevel Nagyvázsony Nemesgörzsöny Nemesgulács Nemeshany Nemesszalók Nemesvita Nemesvámos Németbánya Noszlop Nóráp Nyárád Nyirád Olaszfalu Oroszi Óbudavár Öcs Örvényes Öskü Ősi Paloznak Papkeszi Pápadereske Pápakovácsi Pápasalamon Pápateszér Pécsely Pénzesgyőr Porva Pula Pusztamiske Raposka Rigács Salföld Sáska Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Sóly Sümegprága Szápár Szentantalfa Szentbékkálla Szentgál Szentimrefalva Szentjakabfa Szentkirályszabadja Szigliget Szőc Tagyon Takácsi Taliándörögd Tés Tihany Tótvázsony Tüskevár Ugod Ukk Úrkút Uzsa Vanyola Vaszar Várkesző Városlőd Vászoly Veszprémfajsz Veszprémgalsa Vid Vigántpetend Vilonya Vinár Vöröstó Zalaerdőd Zalagyömörő Zalahaláp Zalameggyes Zalaszegvár Zánka

A Zirci járás települései
Bakonybél •  Bakonynána •  Bakonyoszlop •  Bakonyszentkirály •  Borzavár •  Csesznek •  Csetény •  Dudar •  Lókút •  Nagyesztergár •  Olaszfalu •  Pénzesgyőr •  Porva •  Szápár •  Zirc

Nemzetközi katalógusok	VIAF: 157185094 LCCN: n86009874

1. ↑ https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Dudar/pages/000_konyveszeti_adatok.htm