Bakonypölöske | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Ulaki Béla (független) | ||
Irányítószám | 8457 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 379 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 34,24 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 12′ 43″, k. h. 17° 29′ 13″47.21195, 17.48703888888947.211950°N 17.487039°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 43″, k. h. 17° 29′ 13″47.21195, 17.48703888888947.211950°N 17.487039°E | |||
Bakonypölöske Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
Bakonypölöske weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonypölöske témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bakonypölöske (németül: Peretschke, Peroldsdorf) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
A Bakonyalján fekszik, a legközelebbi városok Devecser (12 km) és Pápa (16 km).
Közúton csak a két előbbi várost összekötő 8402-es úton érhető el, amely végighalad a település teljes területén, annak főutcájaként, nagyjából dél-északi irányban. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Devecser vasútállomása.
Első írásos említése 1314-ből maradt fenn (Perechke). Akkor kisnemesek lakták. A török hódoltság idején elpusztult, s csak a 18. században kezdett újra benépesülni elsősorban német telepesekkel.
1909-ig Pölöske volt a neve.
2014 szeptemberében a településre vezető mindkét utat le kellett zárni egy időre a közúti forgalom elől a heves esőzések következtében medrükből kilépő vízfolyások miatt.
A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében szavazategyenlőség miatt nem lehetett eredményt hirdetni, a szavazásra jogosult 349 fő helyi lakos közül 250 fő járult az urnákhoz, hatan érvénytelenül voksoltak, az érvényesen leadott szavazatok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg Szarka Gyula addigi független polgármester és egyetlen kihívója, az ugyancsak független Ulaki Béla között (122:122). Az eredménytelenség miatt szükségessé vált időközi választást 2007. január 7-én tartották meg, valamivel szerényebb választói aktivitás mellett, ami Ulaki Bélának kedvezett.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 373 | 370 | 375 | 384 | 389 | 379 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 95,2%-a magyarnak, 24,8% németnek, 4,5% cigánynak mondta magát (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,4%, református 3,5%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 5,6% (21,6% nem nyilatkozott).
A Pápai járás települései | |
---|---|
Adásztevel • Bakonyjákó • Bakonykoppány • Bakonypölöske • Bakonyság • Bakonyszentiván • Bakonyszücs • Bakonytamási • Béb • Békás • Csót • Dáka • Döbrönte • Egyházaskesző • Farkasgyepű • Ganna • Gecse • Gic • Homokbödöge • Kemeneshőgyész • Kemenesszentpéter • Kup • Külsővat • Lovászpatona • Magyargencs • Malomsok • Marcalgergelyi • Marcaltő • Mezőlak • Mihályháza • Nagyacsád • Nagydém • Nagygyimót • Nagytevel • Nemesgörzsöny • Nemesszalók • Németbánya • Nóráp • Nyárád • Pápa • Pápadereske • Pápakovácsi • Pápasalamon • Pápateszér • Takácsi • Ugod • Vanyola • Várkesző • Vaszar • Vinár |