A Bakonyt hosszában átszelő Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal a MÁV és a GYSEV 20-as számú egyvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala, a Dunántúl egyik legfontosabb vasútvonala. A vasútvonal legnagyobb része egyvágányú, mindössze 16%-án, Szombathely és Porpác, illetve Boba és Celldömölk között fektettek le két sínpárt. Boba és Celldömölk állomások között a 25-ös vonallal, Porpác és Szombathely állomások között pedig a 16-os vonallal párhuzamosan halad. Elsősorban a Déli pályaudvar és Szombathely között közlekedő vonatok számára épült.
A Magyar Nyugati Vasút magánvasút-társaság 1869. május 20-án kelt engedélyokirata alapján épülő vasútvonalon a Székesfehérvár-Veszprém közötti szakaszon 1872. augusztus 9-én, a Veszprém-Kiscell közötti szakaszon 1872. október 3-án indult meg a forgalom.
1985 és 1986 között Ajka és Devecser állomások között korszerűsítették a pályát. Kolontár és Ajka-Gyártelep között a pályát a timföldgyár zagytározójának bővítése miatt az eredetitől délebbre, új nyomvonalra helyezték. Emiatt Tósokberénd megállóhely megszűnt.
1993-ban Sárvár és Ostffyasszonyfa között a korábbi Rába híd mellé építve egy új három nyílású rácsos 550 t-s acélhíd készült. A meder felett 45,20 m, a két irányban található ártér felett egyenként 31,16 m a felszerkezet fesztávja. A régi híd ezt követően elbontásra került.
2008 és 2010 között épült a bobai deltavágány, amely lehetővé tette a Zalaegerszeg és Budapest között közlekedő vonatok irányváltás nélküli forgalmát.
A 2014 / 2015-ös menetrendváltással jópár vonalközi állomás, illetve megállóhely megszűnt a vasútvonalon. Ez a lista tartalmazta a Székesfehérvár és Várpalota között elhelyezkedő összes megállási pontot (Sárpentele és Inota megállóhelyeket, illetve Sárszentmihály és Csór-Nádasdladány vasútállomásokat), valamint Kolontár megállóhely utasforgalma is megszűnt. Azonban ez még nem volt a szöveg vége; sajnos Hajmáskér-Újtelep, illetve Kádárta megállóhelyek is búcsút intettek az utazóközönségnek.
Az 1990-es évek elején a MÁV komoly szándékot mutatott a vonal villamosítására, ám a korszak tőkehiányos viszonyai között saját forrásból nem tudta megvalósítani terveit. Az olasz GOMECO és a MÁV a villamosítás kivitelezésére megalapította a Viacom nevű vállalkozást, amely a GOMECO többségi tulajdonában állt és koncessziós formában kiépítette a felsővezetéket a vonal teljes hosszán. A Székesfehérvár és Várpalota közötti vonalszakaszon 1999-ben, Várpalotától Szombathelyig pedig 2000-ben nyomvonal-korrekciókkal együtt építették ki a villamos felsővezetéket. A koncesszió azonban pénzügyileg igen rosszul érintette a MÁV-ot. Míg az olasz vállalkozás gyakorlatilag semmilyen munkát nem végzett és a koncessziós díjat sem fizette, addig a MÁV üzemeltette és tartotta karban a vezetékeket. Mindezek ellenére a vasúttársaság 11 év alatt 4,5 milliárd forintot fizetett a vezeték rendelkezésre állásáért a GOMECO-nak. A konstrukció hátrányos mivoltára 2010-ben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hívta fel a figyelmet, az ügyészség sikkasztás gyanújával kezdett nyomozásba.
A vasútvonal üzemeltetését a Porpác-Szombathely szakaszon 2011. december 11-től a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút vette át. A vonal rendkívül túlterhelt, az óránként közlekedő IC vonatok (Bakony, Göcsej) mellett Szombathely-Veszprém személyvonatok is közlekednek. A vonal emelkedőkkel és ívekkel tarkított. Számos magánvasút közlekedik erre, azonban a túlzsúfoltság, és a vonal egyvágányú mivolta miatt hosszú órákba telik, míg elérik a 25-ös vonalat. A személyszállításban a MÁV 431 sorozatú villanymozdonyai vesznek részt, a tehervonatokat a MÁV 630-as sorozatú mozdonyai továbbítják. A Budapest-Veszprém gyorsvonatokon Stadler FLIRT motorvonatok teljesítenek szolgálatot.
Kezdőpont | Végpont | Sebesség | Hossz |
---|---|---|---|
Székesfehérvár | Várpalota | 100 | 23 |
Várpalota | Hajmáskér | 80 | 14 |
Hajmáskér | Herend | 100 | 22 |
Herend | Ajka | 80 | 22 |
Ajka | Porpác | 100 | 71 |
Porpác | Szombathely | 120 | 17 |
A vasútvonal fontos szerepet tölt be a Budapest és Ausztria déli része, közvetve pedig az Észak-Olaszország felé irányuló forgalomban. A kapcsolódó Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal pedig Szlovénia felé jelent eljutási lehetőséget. Jelentősége miatt a magyar állam a vonal további fejlesztését tervezi. Az egyelőre nem tudni mikor kezdődő átépítés leglátványosabb eleme a Székesfehérvár és Veszprém közötti pályaszakasz kétvágányúsítása, illetve a haladási sebesség 160 km/h-ra növelése lesz. A fejlesztés során Boba és Ajka között 160, Veszprém és Herend között 120 km/h-ra emelik a vonal sebességét.
A lista a 2021–2022-es menetrend adatait tartalmazza.
Vonat | Útvonal |
---|---|
személyvonatok | |
személy | Budapest-Déli – Érd alsó – Székesfehérvár – Veszprém – Celldömölk) |
személy | Székesfehérvár – Veszprém |
személy | Szombathely – Ajka |
személy | Veszprém – Szombathely |
IC 900-9006 BAKONY | Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – Boba – Szombathely |
IC 950-959 GÖCSEJ | Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – Jánosháza – Zalaegerszeg |
nemzetközi vonatok | |
IC 246/247 CITADELLA | Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – Jánosháza – Zalaegerszeg – Őriszentpéter – Ljubljana |
Ex 1246/1247 ISTRIA | Budapest-Déli – Székesfehérvár – Veszprém – Jánosháza – Zalaegerszeg – Őriszentpéter – Ljubljana – Koper/Maribor (csak nyári szezonban közlekedik) |
Magyarország vasútvonalai | |
---|---|
Normál nyomtávú vasútvonalak |
|
Keskeny nyomtávú vasútvonalak | |
Egyéb vasútvonalak | |
Tervezett vasútvonalak |