Mátészalka–Záhony-vasútvonal

A mai világban a Mátészalka–Záhony-vasútvonal a nagyközönség körében nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A kezdetektől a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Mátészalka–Záhony-vasútvonal felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a rajongók figyelmét. A gazdag és összetett történettel rendelkező Mátészalka–Záhony-vasútvonal az évek során fejlődött, befolyásolva a mindennapi élet különböző aspektusait, és számos területen döntő szerepet játszik. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Mátészalka–Záhony-vasútvonal jelentőségét és hatását különböző területeken, a kultúrától a gazdaságig, a politikáig és a technológiáig.

Mátészalka–Záhony-vasútvonal
Személyszállító vonatok Mátészalka vasútállomásán
Személyszállító vonatok Mátészalka vasútállomásán
A Mátészalka–Záhony-vasútvonal útvonala
Vonal:111
Hossz:57 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:nincs ~
Üzemeltető:MÁV
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátészalka–Záhony-vasútvonal témájú médiaállományokat.
115 Nagykároly (Románia) felé
113 Zajta, 114 Csenger felé
0 Mátészalka
110 Debrecen, 113 Nyíregyháza felé
6 Ópályi
12 Nagydobos
17 Vitka
116 Nyíregyháza felé
21 Vásárosnamény
24 Kisvarsány
27 Gyüre
31 Aranyosapáti
37 Újkenéz
39 Tornyospálca
41 Tornyospálca-Átrakó
46 Mándok
46,5 Mándok-Átrakó
100b Nyíregyháza felé
Tuzsér /  Ukrajna Bátyú felé
Eperjeske-Rendező
50 Eperjeske alsó
Tiszabezdéd
Záhony-Rendező[1]
Zsurk[2]
57 Záhony
Tisza Magyarország Ukrajna országhatár
Kassa–Csap-vasútvonal
Csap
Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal

A Mátészalka–Záhony-vasútvonal a MÁV 111-es számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala a Szatmár-Beregi-síkság nyugati peremén, a Tisza bal partján.

Története

A vonalat 1905. szeptember 27-én nyitotta meg Nagykároly, Mátészalka és Csap között a Nagykároly–Mátészalka–Csap HÉV vasúttársaság, 87 km hosszban.[3]

Záhony állomásra korábban a déli végére volt bekötve. Az átépítés óta az állomást az északi végén éri el.

A vonal folytatásának tekinthető a 115-ös számú Mátészalka–Nagykároly-vasútvonal.

A záhonyi átrakókörzet

Záhony és Csap között a Budapest–Záhony-vasútvonal nem villamosított, a Tisza-híd egyvágányú, melyen fonódva megy át a széles és a normál nyomtávú vágány. A vonal folytatása a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal. Szokás szerint a normál/széles tengelyátszereléseket a magyar oldalon szokták végezni csoportemelő berendezéssel. Az emelőkkel felemelik a kocsikat, lekötik a kocsikról és kigurítják alóluk az egyik nyomtávú forgóvázakat, majd alágurítják a másik nyomtávúakat, leengedik a kocsikat, végül pedig bekötik a forgóvázakat. De az ukrán oldalon néhány határhoz közeli vasúton (pl. Munkács állomásig) arra is van lehetőség, hogy fonódott vágányokon tengelyátszerelés nélkül közlekedjenek normál nyomtávú vonatok. Ezt kihasználva a 2018. december 9-i menetrendváltás óta több magyar nemzetközi vonat is közlekedik Munkácsra normál nyomtávon.[4][5][6]

Jegyzetek

  1. ↑ Balázs Zsuzsanna - Így pusztul Záhony, a magyar rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese (qubit.hu, 2019.10.14.)
  2. ↑ Megszüntetése előtt Zsurk 1991-ig Zsurk-Tiszaszentmárton.
  3. ↑ Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi közlekedés krónikája (1750-2000)
  4. ↑ IHO - Vasút - Kipróbálták a munkácsi IC-t. iho.hu. . (Hozzáférés: 2019. május 7.)
  5. ↑ IHO - Vasút - Hét óra alatt Budapestről Munkácsig 1435 milliméteren!. iho.hu. . (Hozzáférés: 2019. május 7.)
  6. ↑ Az átrakó története - ZÁHONY-PORT

További információk