Győr–Veszprém-vasútvonal

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés

A Győr–Veszprém-vasútvonal a MÁV 11-es számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala. A Nyugat- és Közép-Dunántúlon található, a Bakonyt keresztben szeli át. Fő erőssége, hogy az elzárt bakonyi településeket bekapcsolja az ország vérkeringésébe. Az eredeti célon túl több évtizedre megoldotta a Bakonyban bányászott bauxit, szén és mangánérc elszállításának gondját a feldolgozó helyekre. Az ország legszebb és egyben második legmeredekebb normál nyomtávú vasútvonala. 20 ezrelékes emelkedők is találhatóak rajta. A vonal újabban Bakonyvasút néven is ismert. Rendszeres vonattalálkozásokat (menetrend szerint) Győrszabadhegy, Pannonhalma, Veszprémvarsány, Bakonyszentlászló és Eplény állomásokon bonyolítanak le.

Ugyanakkor a közelmúltban a cuha-völgyi szakasza az ország egyik turisztikai célpontja lett. Magyarország egyik különleges vasútvonala: műszakilag egyedülálló az országban a Porva-Csesznek és Vinye közti szakasz, ahol három alagúton és két völgyhídon át halad keresztül a Cuha-völgyben. Az egyik viadukt felett található az 1896-os vasútépítési emlékmű, valamint ezen a vonalon található az egyetlen omlásvédővel ellátott alagút. A vasút helyiérdekű vasúti besorolást kapott s az üzemeltetése mellékvonali. A vonatok átlagsebessége 40 km/óra. 2005-ben a Cuha-völgyben a támfalak lábazatát az alámosások ellen hosszú betonküszöbökkel, kőfalakkal megerősítették. Az eredeti támfalakat olasz hadifoglyok építették az első világháború alatt. 2011-ben a Bakonyszentlászló és Veszprém közötti szakasz műemlék védettséget kapott. 2013-ban a vasútvonal a Nemzeti Vagyon része lett.

Építésének okai

A 19. század végén Győrt érintően még egy vasútvonal kiépítése volt hátra a meglévőkön kívül, hogy Győr gócponti szerepe teljes legyen. Ez a Győr-Veszprém-Dombóvár vasútvonal terve volt.

Zircen már egy évtizeddel előbb felvetődött a vasúti összeköttetés lehetősége. Forgalmát a Bakony fakitermelése és szállítása, valamint a makkon felhizlalt sertéseknek a győri piacra beszállítására alapozták. A helyi sertéskereskedelem ismét fellendült, a század végére a győri sertéskereskedők rátértek az iparszerű termelésre. Egymás után épültek fel a korszerű sertésszállások, melyeken egyenként évi 20-30 000 sertést hizlaltak fel. Az addig Szlavóniából, Szerbiából lábon felhajtott sertések helyébe az alföldi, bakonyi fajták léptek.

Az említett vasút megépítésének gondolata abban gyökerezett, hogy a fában, szénben, sertésben gazdag Bakony bekapcsolása a győri kereskedelembe, s Győr világforgalmi jelentőségének megőrzése és a legrövidebb fiumei vasúti összeköttetés megteremtése megvalósuljon.

Győr városa 40 000 Ft-tal járult hozzá az építési költségekhez, s 1895–1896-ban megindult a vasúti forgalom.

A pálya állapota

Az alábbi táblázatban a VPE (Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft.) menetvonalak kiadásához szükséges pályasebesség-elosztás látható.

A VPE 2017/2018-as sebességkimutatása. (V)max/szakasz
Kezdőpont Végpont Táv (km) Sebesség (km/h)
Győr Győrszabadhegy 4,057 100
Győrszabadhegy Veszprémvarsány 28.75 60
Veszprémvarsány Bakonyszentlászló 6,14 50
Bakonyszentlászló Zirc 16,93 40
Zirc Veszprém 21,51 60

A következő táblázatban a VPE menetvonalak kiadásához szükséges, adott szakaszra vonatkozó legnagyobb megengedhető tengelyterhelések láthatóak.

A VPE 2017/2018-as kimutatása, a vonal szakaszainak tengelyterheléséről. (M)max/szakasz)
Kezdőpont Végpont Táv (km) Tengelyterhelés (t)
Győr Győrszabadhegy 4,057 22,5
Győrszabadhegy Bakonyszentlászló 34,892 21
Bakonyszentlászló Veszprém 38,45 17

A Győr–Veszprém–Dombóvár vasútvonal építése (1895–1896)

A vasútvonalat a Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV vasúttársaság építette. A minisztérium 1895 márciusában adta ki a vasútvonal építési engedélyét az „engedményes” uraknak, Steiner Ignác, Szél Kálmán és Gettó Gyula vállalkozóknak. A tényleges munkákat már április 1-jén megkezdték Győrszabadhegyen, ahol a földmunkákhoz a szigetközi ármentesítési munkákhoz felfogadott, majd elbocsátott alföldi kubikosokat alkalmaztak. Május elején már Győr és Zirc között teljes erővel folyt az építkezés. A teljes vonalon 3200 földmunkás, 160 kőműves, 300 kőfejtő/kőtörő és 300 kocsifuvaros dolgozott.

A vasútvonal teljes hossza 198,72 km. Május végéig a földmunkák teljes hosszának 30%-a, a hidak, átereszek, őrházak 15%-a készült el. Összesen 493 méter alagutat kellett készíteni, melyből a leghosszabb az eplényi Lókúti alagút mely 242 méter hosszú. Ezen 300 munkás dolgozott.

Az engedélyező okirat alapján a pálya 40 km/óra sebességű, 200 méter ívnagyságú, 20‰-es esésű, 4 méter koronaszélességű. Minden állomásnál 40 m², minden őrháznál 1000 m² kertet kellett biztosítani. Bakonyszentlászlón mint vízvételező állomáson 400 méter hosszú állomást kellett kialakítani.

1895. október elejére elkészült a Győr- Bakonyszentlászló 34 km-es szakasz. Elkészült a Cuha-völgy három alagútja is Porva-Csesznek és Vinye között: a Cuha-völgyi 37, a Porvai 31, az Alsó-Porvai alagút 110 méter hosszú. Itt több, mint 1000 ember dolgozott. Már csak a síneket kellett beemelni és álltak már a hidak is. Ezek különböző méretűek voltak: 8, 10 és 12 méteresek. A teljes munkán 25 vasúti mérnök irányításával 7800 kézi napszámos dolgozott. A Győr–Bakonyszentlászló szakaszt 1896. augusztus 11-én adták át a forgalomnak.

Először a vonalon egyetlen személyvonat közlekedett. Reggel (Bakony)Szentlászlóról indult és este itt fejezte be a napot. Ez nagyon sok gondot okozott, hiszen reggel nem lehetett Szentlászlóra, este Győrbe eljutni. A személyszállítási tarifa az 1890-ben bevezetett zónadíjon alapult.

A második szakaszban került sor a Bakonyszentlászló–Veszprém vonal átadására 1896. december 16-án. (a Vinyei fűrészüzem 1912-től működik.)

A vonal 11-es vonalként jelenleg Veszprémben ér véget. A Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV további szakaszai a jelenlegi MÁV számozás szerint a 27-es számú Lepsény–Veszprém-vasútvonal és a 49-es számú Dombóvár–Lepsény-vasútvonal vasútvonal. Ma már egyiken sincs személyforgalom, a 49-es vonal egy rövid Lepsény–Enying szakasz kivételével gyakorlatilag megszűnt az 1990-es években. Régebben 11-es vonalhoz menetrendileg hozzátartozott a Veszprém–Alsóőrs vasútvonal szakasz, ez azonban nem a Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV része volt.

Jelentős események a vasútvonal történetében

A vasúti forgalom megindulása

Bakonyszentlászló vasútállomása

A 19. század végén Győr-Veszprém vasút kiépítése volt hátra. Mint a korábbiakban láttuk, Zircig már egy évtizeddel előbb felvetődött a vasúti összeköttetés megvalósításának kérdése, a megvalósításra azonban csak most nyílt lehetőség. Forgalmát a Bakony fakitermelése és szállítása, valamint a makkon felhizlalt sertéseknek a győri piacra, történő beszállítására alapozták. Az 1880-as években Győrött kezdenek eltűnni a válság jelei. A helyi sertéskereskedelem ismét fellendül, s a század végére a győri sertéskereskedők rátérnek az iparszerű sertéstermelésre. Egymás után épülnek fel a korszerű sertésszállások, melyeken egyenként évi 20000–30000 db sertést hizlalnak fel. Az eddig Szlavóniából, Szerbiából lábon felhajtott sertések helyébe az alföldi és a bakonyi fajták lépnek, melyek 400–450 kg-ra is felhizlaltak. Ebből a helyzetből vetődik fel az említett vasút gondolata, mellyel a cél a fában, szénben, sertésben gazdag Bakony bekapcsolása a győri kereskedelembe, s Győr világforgalmi jelentőségének megőrzése érdekében a legrövidebb fiumei vasúti összeköttetés megteremtése. Győr városa 40 000,– Ft-tal járult hozzá az építési költségekhez, s 1895/96-ban a vasúton megindult a forgalom. A tervezett forgalmi elvárásoknak ugyan a vasút nem felelt meg, de az általa érintett területek fejlődését elősegítette. Ugyanis a 19. század végére a győri állatkereskedelem visszaesett, szinte teljesen eltűnt.

Mangánércszállítás

Trianon utáni Magyarország mangánérc készlete elsősorban a Bakony jura kőzeteibe ágyazva Úrkút és Eplény határában volt megtalálható. Eplényben a mangánérc kitermelés 1932-ben indult meg. Ezt elsősorban az ózdi kohókba került, de Németországa is szállítottak. 1944-ben hadiüzem lett, majd 1946-ban államosították. 1949-től az Ércbányászati Nemzeti Vállalat része lett.

1975-en elrendelték a bányászat tartós szüneteltetését, ami az eplényi bányászat végét jelentette. Összes kitermelése a 43 év alatt 740 500 tonna érc volt.

Bauxitszállítás

Vasúti alagút a Cuha-patak mellett

A Bakony északi részében is feltételeztek bauxitvagyont. Vadász Elemér geológus több kutatást irányított eredménytelenül. Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején Fenyőfő és Bakonyszentlászló között jelentős bauxitvagyonra bukkantak, de csak 20 év múlva kezdődött el – népgazdasági érdekből – a kitermelése. Bakonyszentlászló határában 1982-ben kezdődtek el a tényleges munkák. A bányanyitáskor több problémával kellett szembenézni (például a lejtőaknák nyitópontjának biztonságos kijelölésével, részben a természetvédelmi terület és a temető alatt húzódó aknák miatt). Ezek 1985-re megoldódtak. A bánya 1984-től üzemelt, de hivatalosan 1985-ben adták át. A bányák működésük alatt 4 millió tonna mélyművelésű és 1,2 millió tonna külfejtésű bauxitot adott az üzem hazai és kis részben külföldi (szovjet) timföldgyáraknak. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat 1996-ban új bányát nyitott a kimerültek pótlására. A térségben ismert ércvagyon a kétezres évek elejéig biztosította a bauxitbánya munkájához szükséges alapanyagot. A bauxitot célvonatokkal szállították az almásfüzitői és mosonmagyaróvári timföldgyárakba.

Az Alsó-Porvai alagút Vinye felől nézve

Dudaron és környékén az 1940-es évek elején szenet találtak. A folyamatos termelés 1945 után indult meg. A megnövekedett szállítási igények kielégítésére 1957-ben szárnyvonalat építettek Zircig (Hossza 9 km.) A vasútvonal korszerű 48 kg-os sínekből és vasbetonaljazatokkal készült. A szénvagyon kimerüléséig illetve a bányabezárási program beteljesülésig folyt a szén szállítása az ország minden részébe. A vonal személyszállítása 20 évvel ezelőtt megszűnt, mert a Veszprém megyei VOLÁN részekre szakadása után a Bakony Volán, amelynek központja Dudaron van, a környékbeli munkások szállítására szakosodott. Ezután a vasútvonalat a környéken kitermelt bauxitvagyon elszállítására használják. Sajnos a bauxitvagyon kimerülése éveken belül várható. A 80-as években az Eocén program keretében tervezték egy Dudar-Balinkabánya vasútvonal építését, összekötve a bakonyi bányákat.

Személyszállítás

Személyvonat Bakonyszentlászló és Bakonygyirót között

A vasútvonalon a személyszállítás különösen nagy volumenben nem szerepelt. Az 1950 és az 1960-as években a belföldi turizmus fellendülésével, a diák-, és kirándulócsoportok megjelenésével, a bakonyi természetjárók fontos célterülete lett.

Érdekességek

A vasút építésének időpontját jelölő obeliszk

A vonal a figyelem középpontjába került, amikor 2006-ban a kormány megszorító intézkedései miatt napirendre került a forgalom szüneteltetése rajta Veszprém-Veszprémvarsány között. Bezárása végül társadalmi nyomás miatt elmaradt.

A vasútvonal Magyarország ritka hegyi vasútvonalai közé tartozik: műszakilag is egyedülálló az országban a Porva–Csesznek és Vinye közti impozáns szakasz, ahol három alagúton és két völgyhídon át halad át a Cuha-patak mély völgyében. A Gubányi Károly nevét őrző viadukt mellett található az 1896-os vasútépítési emlékmű, valamint ezen a vonalon található az egyetlen omlásvédővel ellátott alagút. A Veszprém–Veszprémvarsány vonalrész mellékvonalakra jellemző állapotban van, a vonatok átlagsebessége 42 km/óra. 2005-ben a Cuha-völgyben a támfalak lábazatát az alámosások ellen hosszú betonküszöbökkel, kőfalakkal megerősítették. Az eredeti támfalakat az első világháborúban olasz hadifoglyok építették – kötőanyag nélkül.

A vasútvonal turisztikai jelentőségét Győr–Pannonhalma (Pannonhalmi Bencés Főapátság) – Zirc (apátság, Reguly Antal Könyvtár, arborétum) – Veszprém nevezetességekben gazdag városainak összekötésén túl a Bakonyon átvezető cuha-völgyi szakaszának köszönheti. A közutaktól távol eső vadregényes szurdok Vinye (turistaház, Pokol csárda, Cuha-völgyi Tanösvény, turistautak) és Porva–Csesznek (turistaház, kulcsosházak, turistautak a cseszneki várhoz, Gézaházára, az Ördög-árokba, Porvára, a Kőris-hegyre, sétaút a Cuha-völgyben) erdei állomása (Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet) a turisták, kerékpárosok kiindulópontja. Számos óvoda, iskola kirándulásait, környezetvédő gyerektáborait a Bakonyba, a Cuha-völgybe szervezi, mely a környezetbarát vasúttal a környezeti nevelés, a szakmai terepmunka célja. A vonalnak azonban nem csak turisztikai jelentősége van, hivatásforgalmat bonyolít Győr és a környező települések között.

A vasútvonal jelenlegi helyzete

A Cuha-völgyi alagút a Gubányi Károly viadukt felől nézve

Vasútvonal bezárási tervek

A MÁV Rt. 2006 júliusában napvilágot látott vonalbezárási tervei között a Bakonyt átszelő, turisztikailag különösen fontos Győr–Pannonhalma–Bakonyszentlászló–Porva-Csesznek–Zirc–Veszprém vasút is szerepelt. A terv megvalósítása ellen a térségben élők összefogtak.

Érveik szerint „a Győr–Veszprém vasútvonal nem pusztán egy közlekedési eszköz, jóval több annál: nemzeti érték, mely közúton nem pótolható hegyipályaként kultúrtörténeti emlékeket, világörökségi helyszínt és természeti értékeket kapcsol össze”.

A Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlési nyilatkozat

A Porvai alagút boltozatos omlásvédője a vasútvonal felett.

A megyei képviselő-testület 2007. augusztus 3-i ülésén közgyűlési nyilatkozatként szerepelt a Győr–Veszprém vasútvonal végleges fennmaradását támogató közgyűlési nyilatkozata, amelyet a testület 28 igen, 6 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadott. Egyben felkérte alelnökét, Kara Ákost, hogy a közgyűlési nyilatkozatot küldje meg a gazdasági és közlekedési miniszternek.

A nyilatkozatban szerepel: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése – a vasútvonallal érintett településekkel folytatott konzultáció alapján – kéri a Győr–Veszprém szakaszon a vasútvonal végleges fennmaradását, különös tekintettel a személyszállítási közszolgáltatás fenntartását a Veszprémvarsány–Veszprém közötti szakaszán.

Egyetért az érintett települések azon kezdeményezésével, sőt kifejezetten szükségesnek tartja, hogy a 11-es vasútvonal Bakonyszentlászló–Veszprém közötti szakasza (különös tekintettel a Cuha-völgyi szakaszra, valamint az eplényi alagútra és a Veszprém és Eplény közötti völgyhidakra) vasúti műemléki védelem alá kerüljön, tekintettel annak – a Magyarországon egyedülálló – turisztikai, ipartörténeti, környezetvédelmi értékeire.

A Cuha-völgy ébredése

A Gubányi Károly viadukt

A vasútvonalat védő civilszervezet azt akarja elérni, hogy korszerű járművek közlekedjenek a Bakonyban. 2009. április 25-én rendezték a 3. Cuha-völgyi vasút ünnepét. Ebből az alkalomból különvonatok indultak Győrből és Székesfehérvárról; ezen a napon négyszer is Siemens Desiro motorvonat közlekedett a vonalon. A Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség a rendezvénnyel azt szerette volna elérni, hogy 2010 januárjától ez mindennapos legyen. A „próbanapon” több százan utaztak e vonatokkal.

Személyszállítás részleges szüneteltetése

A vasútvonalon Zirc és Veszprém között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól részlegesen szünetel. Ezen a szakaszon a személyvonatok csak hétvégéken közlekednek. A személyforgalom 2010. július 4-től indult újra.

Filmforgatások a vasútvonalon

A vasútvonal néhány alkalommal filmforgatási helyszínül szolgált. Itt forgatták 1968-ban a Bors című tévésorozatot, 1975-ben Bacsó Péter Ereszd el a szakállamat! című filmjét, illetve a Kántor című tévésorozat Ellopott vonat című epizódját, 1976-ban Szabó István Budapesti mesék című filmjének, 1987-ben pedig a Nyolc évszak című tévésorozatoknak szolgált forgatási helyszínül.

Jegyzetek

  1. ↑ Szeeegény Csörgő! - IHO.hu, 2014. december 18.
  2. ↑ A megszüntetéssel fenyegetett vasútvonal cuha-völgyi része műemléki védettséget kapott, s a napokban a Gazdasági Minisztérium illetékesei kezükbe vehették azt a dokumentumcsomagot, amely a fenntartási-, fejlesztési- és gazdaságos menetrendi javaslatokat tartalmazza. Kisalföld, 2007. szeptember 4. 6 old.
  3. ↑ Hivatalosan is műemlék a legszebb vasútvonal
  4. ↑
  5. ↑ vö. A Győr vasúttörténete című szócikk utolsó fejezetrészével.
  6. ↑ A Veszprém-Dombóvár vasútvonal a későbbiekben a 49. számú vasútvonal besorolást kapta.
  7. ↑ https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/310869/view/?pg=0&bbox=180%2C-3152%2C3435%2C-1340
  8. ↑ a b Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. ↑ Technikai fejlődésünk története (1867-1927) 377. p. 378. p. (Magyar Mérnök és Mérnök Építész Egylet Budapest 1927.)
  10. ↑ Technikai fejlődésünk története (1867-1927) 378. p. (Magyar Mérnök és Mérnök Építész Egylet Budapest 1927.)
  11. ↑ Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. 89. o. ISBN 963-955-616-5  
  12. ↑ Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. 579. o. ISBN 963-901-540-7  
  13. ↑ Cuha-völgyi obeliszk újraavatás. bakonyvasut.eu. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
  14. ↑ A győri Reflex Környezetvédelmi Egyesület 3 évi küzdelme a vasútvonal megmentésére egyelőre eredményes lett, mert egy évi időtartamra műemléki védettséget kapott a vonal.
  15. ↑ Index - Hív a vasút, zár a MÁV
  16. ↑ Kisalföld (2009. április 27.) „Cuha-völgyi vasút ünnepe” 5. o.
  17. ↑ MÁV-START Zrt.: 2009/2010. évi menetrend, a belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (pdf). . (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  18. ↑ MÁV-START Zrt.: 2010. július 4-én öt vasútvonalon indul újra a vasúti személyszállítás (pdf). . (Hozzáférés: 2010. július 5.)

Források

Lásd még

További információk

A vonalon közlekedő vonatok menetrendje a MÁV honlapján (érvényes: 2020. december 12-éig)

magyar Magyarország vasútvonalai
Normál nyomtávú vasútvonalak
Keskeny nyomtávú vasútvonalak
Egyéb vasútvonalak
Tervezett vasútvonalak