Kup | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Varga Imre (független) | ||
Irányítószám | 8595 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 420 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 18,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 24,78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 14′ 50″, k. h. 17° 27′ 51″47.247169444444, 17.46403888888947.247169°N 17.464039°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 50″, k. h. 17° 27′ 51″47.247169444444, 17.46403888888947.247169°N 17.464039°E | |||
Kup Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
Kup weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kup témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kup község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Pápa déli vonzáskörzetében, Bakonypölöske és Pápakovácsi között fekszik. Közúton a Devecsertől (a 8-as főúttól) a 83-as főút pápai elkerülő szakaszáig húzódó 8402-es úton érhető el, vasútvonal nem érinti.
A település már az újkőkorban is lakott volt, de az itt végzett régészeti kutatások során a bronz-korból és a rómaiak idejéből is kerültek elő leletek.
A falu nevét egy 1240-ből való oklevél említette először írásos formában, ekkor a pápai uradalomhoz tartozott. Később Szapolyai István, majd a 16. századtól az Enyingi Török család birtoka lett.
A török hódoltság alatt Kup is elnéptelenedett, de a török idők elmúltával újra benépesült. Az Enyingi Török család kihalása után a falut az Esterházyak kapták meg adományként.
Lakossága a 18. század végén 600 fő volt, mely 1857-re 918 főre növekedett, de lakóinak száma mára ismét csökkenőben van.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 475 | 471 | 460 | 420 | 418 | 420 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 12,7% németnek, 14,2% cigánynak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56%, református 11,8%, evangélikus 6,2%, felekezeten kívüli 5,2% (18,9% nem nyilatkozott).
A Pápai járás települései | |
---|---|
Adásztevel • Bakonyjákó • Bakonykoppány • Bakonypölöske • Bakonyság • Bakonyszentiván • Bakonyszücs • Bakonytamási • Béb • Békás • Csót • Dáka • Döbrönte • Egyházaskesző • Farkasgyepű • Ganna • Gecse • Gic • Homokbödöge • Kemeneshőgyész • Kemenesszentpéter • Kup • Külsővat • Lovászpatona • Magyargencs • Malomsok • Marcalgergelyi • Marcaltő • Mezőlak • Mihályháza • Nagyacsád • Nagydém • Nagygyimót • Nagytevel • Nemesgörzsöny • Nemesszalók • Németbánya • Nóráp • Nyárád • Pápa • Pápadereske • Pápakovácsi • Pápasalamon • Pápateszér • Takácsi • Ugod • Vanyola • Várkesző • Vaszar • Vinár |