Tarján | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Tatabányai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Klinger Tamás (független) | ||
Irányítószám | 2831 | ||
Körzethívószám | 34 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2756 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 60,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 43,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 36′ 38″, k. h. 18° 30′ 39″47.610555555556, 18.51083333333347.610556°N 18.510833°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 38″, k. h. 18° 30′ 39″47.610555555556, 18.51083333333347.610556°N 18.510833°E | |||
Tarján Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén | |||
Tarján weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarján témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tarján (németül: Tarian) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban. A lakosság harmada sváb származású, akik őrzik hagyományaikat.
Tarjáni Római Katolikus Plébánia Tarján, Kis-Somlyó - légi fotó Tarján, Somlyó-hegy - légi felvétel Somlyó-hegy a magasból (Tarján)Tatabányától 9 kilométerre fekszik északkeleti irányban, a Táttól a megyeszékhelyig vezető 1119-es út mentén, a Gerecse dombjai között. Érinti a települést a Szomortól Gyermelyen át idáig vezető 1123-as és az innen Tatáig húzódó 1128-as út is. Külterületi településrésze a mintegy 4 kilométerre délre található Tornyópuszta.
A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt, amit a nagyszámú e korból származó itt talált lelet is bizonyít.
A 13. században, II. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt.
A 17. századig magyarok éltek a településen.
1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része.
1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.
1910-ben a népszámlálási adatok szerint 1917 polgári, 5 katonai lakosa volt, ebből 1583 fő német (82,4%), 334 fő magyar (17,4%) 5 fő tót - szlovák - (0,2%) származásúnak vallotta magát. A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.
2011-ben 2600 lakosából 861 német nemzetiségű volt (33%).
A település határában helyezkedik el az 1994-ben alapított, 67 férőhelyes Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor. A nemzetiségi tábor feladata a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is.
Tarján partnertelepülései: Staufenberg (1990) és Kirchberg (1999).
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 2560 | 2554 | 2565 | 2708 | 2718 | 2756 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,3% cigánynak, 33,1% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 8,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 12,2% (20,5% nem nyilatkozott).
A Tatabányai járás települései | |
---|---|
Gyermely · Héreg · Környe · Szárliget · Szomor · Tarján · Tatabánya · Várgesztes · Vértessomló · Vértesszőlős |
Szent Jakab-zarándokút | ||
---|---|---|
Camino Húngaro | Budapest · Normafa · Makkosmária · Budakeszi · Páty · Tök · Zsámbék · Mány · Vasztély · Tarján · Vértestolna · Vértesszőlős / Baj · Tata · Mocsa · Nagyigmánd · Makkpuszta · Ete · Kisbér · Ászár · Bársonyos · Tápszentmiklós · Táp · Nyalka-Kishegy · Pannonhalma · Écs · Győrújbarát · Ménfőcsanak · Győr · Pinnyéd · Abda · Lébény · Károlyháza · Kimle · Máriakálnok · Mosonmagyaróvár · Paprét · Bezenye · Rajka · Dunacsún – Oroszvár – Pozsony / Németjárfalu – Lajtakörtvélyes – Berg · Wolfsthal | |
Camino Benedictus | Tihany · Sajkod · Aszófő · Örvényes · Vászoly · Vöröstó · Nagyvázsony · Úrkút · Kislőd · Városlőd · Csehbánya · Bakonybél · Fenyőfő · Bakonyszentlászló · Gic · Ravazd · Pannonhalma |
Nemzetközi katalógusok |
---|