Tokod

Tokod
Tokod látképe
Tokod látképe
Tokod címere
Tokod címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállásnagyközség
PolgármesterBánhidi László (független)
Irányítószám2531
Körzethívószám33
Népesség
Teljes népesség4206 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség267 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 22″, k. h. 18° 39′ 28″47.722739, 18.65789447.722739°N 18.657894°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 22″, k. h. 18° 39′ 28″47.722739, 18.65789447.722739°N 18.657894°E
Tokod (Komárom-Esztergom vármegye) Tokod Tokod Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Tokod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tokod (németül: Erbstolln) nagyközség Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése

Komárom-Esztergom vármegyében, a Gerecse hegység keleti nyúlványai alatt fekvő település, Táttól délre és Dorogtól nyugatra. Közeli nagyobb települések még Nyergesújfalu 12,5 kilométerre északnyugatra és Esztergom 8,5 kilométerre északkeletre.

Közúton elérhető a 10-es főúton, központjába az abból leágazó 1118-as és 1119-es utak vezetnek, Ebszőnybánya településrészén pedig az 1106-os és 1119-es utakat összekötő 1121-es út halad végig. Vonattal az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonalon érhető el a település, amelynek saját vasútállomása (Tokod vasútállomás) is van a vonalon.

Története

Környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Területén bronzkori, római és honfoglalás kori leletek kerültek elő.

Itt találták meg a késő római korból származó, 120×140 méter területű, 1,5 m falátmérőjű, 11 kerek toronnyal rendelkező ún. Castrumot, melynek díszes kapuja és fürdője is volt. Találtak itt kerámiaégető, üveg- és fémolvasztó-kemence maradványokat is, melyek azt bizonyítják, hogy a rómaiak már ismerték és használták a helybeli szenet, sőt voltak előre gyártott épületelemeik is.

A települést először 1181-ben említik az oklevelekben, ekkor határát is leírják. Ekkor az esztergom-szentkirályi szerzetesek tulajdona.

A települést a tatárok teljesen feldúlták. A 15. században az esztergomi keresztesek is szereztek itt birtokot. 1543-ban a törökök foglalták el, s tették ismét néptelenné.

A falu ez idő tájt Pilis vármegyéhez tartozott, s az esztergomi érsekségé lett, mely itt templomot épített.

A törökök feletti győzelmet Tokod és Tát között vívták ki.

Tokod a török felszabadító harcok során ismét elpusztult.

A 18. század elején birtoka volt itt az esztergomi szemináriumnak is.

Az 1784–1788-as II. József-féle népszámlálás idején is a szeminárium tulajdona volt a település. Ekkor 706 lakos élt itt, és 120 lakóház volt a községben.

Tokod nagyobb arányú fejlődését az itt talált szén és a szénvagyonra települt iparosodás mozdította elő.

A szénbányászat a településen és környékén a 19. század első felében indult virágzásnak. (lásd: Dorog szénbányászata)

A szénen kívül a Gerecse sziklás oldalain mészkövet is bányásztak.

A vasút kiépítésének hatására 1892-től a környéken fellelhető kvarchomokra üveghuta, majd üveggyár épült. A gyárak leendő munkásai részére "letelepítő" lakótelepet építettek (Tokod-Üveggyár).

1992-ben Tokodaltáró kivált a településből.

Nevének eredete

A település – a hagyományok szerint – egy Tokod nevű vitézről kapta nevét.

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma41374099403642174200400641494206
20132014201520172018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42%, református 4,7%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 18,8% (32,9% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  5. ↑ Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  6. ↑ Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. ↑ Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. ↑ Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. ↑ Tokod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  10. ↑ Tokod Helységnévtár

További információk

Komárom-Esztergom vármegye települései
Megyei jogú városok Komárom-Esztergom megye címere
Városok
Nagyközségek
Községek
Az Esztergomi járás települései
Annavölgy •  Bajna •  Bajót •  Csolnok •  Dág •  Dorog •  Dömös •  Epöl •  Esztergom •  Kesztölc •  Lábatlan •  Leányvár •  Máriahalom •  Mogyorósbánya •  Nagysáp •  Nyergesújfalu •  Piliscsév •  Pilismarót •  Sárisáp •  Süttő •  Tát •  Tokod •  Tokodaltáró •  Úny
Az Országos Kéktúra Szárliget és Dorog közötti (11.) szakasza
Szárliget vá.  · Hajagos  · Kőrösi Csoma Sándor-forrás  · autópálya aluljáró  · Cukor-hegy  · Kisegyházapuszta  · Kettes-tó  · Bika-domb  · Hársas-oldal  · Somlyóvár, kulcsosház  · Szénégető  · Tornyópuszta  · Bodza-völgy  · Hallgató  · Koldusszállás  · Tuskó-rét  · Öreg-erdő  · Pes-kő-hegy alja  · Kalmár-dűlő  · Vértestolnai műút  · Fábián-kő  · Fekete-kő  · Bányahegy  · Gerecse-oldal  · Fiar-bükk  · Sandl-hárs  · Gerecse üdülő  · Kis-Gerecse  · Vízválasztó  · Pusztamarót  · Maróti-hegy  · Vaskapu  · Bajóti-patak-völgye  · Kökényes-hegy - Péliföldszentkereszt  · Szent Kút  · Bajóti Öreg-kő, pihenő  · Gyertyános  · Mogyorósbánya  · Kőszikla (Kő-hegy)  · Tokodi pincék  · Kis-kő  · Hegyes-kő  · Tokod  · Remete-barlang  · Sörház-völgy  · Öreg-kő  · Nagy-Gete  · Gete-hegy (Kis-Gete)  · Ódorog, Bélányi-telep  · Dorog vá.
Előző túraszakasz (10. Csókakő – Szárliget)  · Következő túraszakasz (12. Dorog – Piliscsaba)
Nemzetközi katalógusok