Szomor

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés

Szomor
A településközpont a templom felől nézve
Szomor címere Szomor zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Tatabányai
Jogállás	község
Polgármester	Nagy György (független)
Irányítószám	2822
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	1093 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	78,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 35′ 35″, k. h. 18° 39′ 48″47.59305, 18.66328888888947.593050°N 18.663289°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 35″, k. h. 18° 39′ 48″47.59305, 18.66328888888947.593050°N 18.663289°E
Szomor Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Szomor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szomor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szomor (németül Somor) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.

Fekvése

A község környékének térképe

A Gerecse hegység és a Zsámbéki-medence között fekszik, Gyermelytől 3, Máriahalomtól 6, Epöltől, Zsámbéktól és Bajnától egyaránt 8-8, Esztergomtól 27, Tatabányától 24 kilométer távolságra. Bajnával és Zsámbékkal az 1105-ös, Gyermellyel és azon túl Tarjánnal az 1123-as út, Somodorpuszta nevű különálló településrészével (és azon át Máriahalommal) pedig egy számozatlan alsóbbrendű mellékút kapcsolja össze.

Története

A település és vidéke már ősidők óta lakott helynek számít, környékén szinte minden idetelepedett nép, kultúra nyomára rátaláltak. A községhez tartozó Somodorpuszta helyén az 1800-as években egy majdnem teljes négykerekű római kocsit találtak, amely a Magyar Nemzeti Múzeumba került.

A település nevének első ismert említése 1269-ből került elő, Zumur alakban.

Az 1200-as években két faluból állt, az egyik Simon fia Chak birtoka volt, a másik részt 1269 előtt Pousa fia Endre bírta, s ezt halála után rokonai, Őrseji Chepan és András (Őrsej elpusztult szomszédos falu volt) nővére hitbére fejében átadták Besenyei Moch-nak, a veszprémi püspök szerviensének, és ezt a szomszédos őrseji és epeli nemesek előtt elhatárolták.

Egy 1327 évi oklevél szerint Szomori Bench fia Tyba, Symeg-i (Sümegi) kétekényi földjét eladta a veszprémi püspöknek. (Symeg ma faluhely Epöl határában délkeletre Benchyvár néven, mely elnevezés az egyik egykori birtokos, Szomory Bench nevét őrzi.)

Itt volt található volt Somod is, mely a 13. században többnyire a szomszédos Symeg (Sümeg) faluval együtt szerepel, egy 1244. évi oklevélkivonatban tűnik fel, ekkor egy része gazdát cserélt. Somodor ma külterületi településrész Szomor határában északkeletre, Somodorpuszta néven. (Nem tévesztendő össze a Somogy vármegyei Somodorral, illetve Somodorpusztával!)

Szomor határában a korabeli iratok még az 1200-as években említik a régi, rómaiak által épített nagy utat:"…de ZUMUR iuxta MAGNAM VIAM qua itur Albam…".

A falu birtokosai a későbbiekben a Pázmándy családbeliek voltak. A törökök pusztává tették a falut, de az újjáépült, s az 1760-as évekig nagyrészt református magyarok lakták. A település új földesura, Sándor gróf ezt követően a református magyar lakosság helyébe katolikus svábokat telepített.

A 19. században a falu birtokosa a gróf Sándor család, gróf Sándor Móricz leánya, Metternich hercegné és Kézdi-Vásárhelyi Imre. Kézdi-Vásárhelyi a település híres orvosa, régész és humanista volt, akinek a település környékén talált tárgyakból híres régészeti gyűjteményt állított össze, többek között egy teljes bronz kovácsműhelyt, valamint több domborműves és feliratos sírkövet adományozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Róla nevezték el a község általános iskoláját is, amely a volt kastélyában működik.

A falu szomorú eseménye volt az 1946-os kitelepítés, ekkor a községben élő német anyanyelvű családok közel 90 százalékát költöztették kényszerrel Németországba.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Nagy György (független)
• 1994–1998: Nagy György (független)
• 1998–2002: Nagy György (független)
• 2002–2006: Nagy György (független)
• 2006–2010: Nagy György (független)
• 2010–2014: Nagy György (független)
• 2014–2019: Nagy György (független)
• 2019–2024: Nagy György (független)
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1067	1056	1051	1061	1100	1093
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 10,9% németnek, 0,8% románnak, 0,4% szerbnek, 0,3% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,9%, református 8,6%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 9,8% (28,4% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Római katolikus templom – építési ideje ismeretlen, 1759-ig a reformátusoké volt, majd a 18. század végén átalakították.
• Római katolikus temetőkápolna – a 18. században épült, műemlék.
• Nepomuki Szent János-szobor – a posztamens felirata szerint Neumann Lipót állíttatta 1807-ben.
• Vásárhelyi-kúria
• Kakukk-hegy

Képgaléria

• A felújítás alatt álló templom távlati képe
• A szomori katolikus templom hátulról nézve, felújítás alatt
• A templom különleges formájú toronysisakja
• A templom bejárata (felújítás alatt)
• Jellegzetes szomori parasztház
• Kultúrház
• Kereszt a templom előtt
• Nepomuki Szent János szobra a szomori templom közelében
• Második világháborús emlékmű a templom előtt

Jegyzetek

1. ↑ a b Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
3. ↑ Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. ↑ Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
5. ↑ Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
6. ↑ Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
7. ↑ Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
8. ↑ Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
9. ↑ Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
10. ↑ Szomor Helységnévtár

Külső hivatkozások

• Szomor a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás honlapján
• Szomor az utazom.com honlapján
• Szomori Hagyományőrző Egyesület

Komárom-Esztergom vármegye települései
Megyei jogú városok	Tatabánya Esztergom
Városok	Ács Bábolna Dorog Kisbér Komárom Lábatlan Nyergesújfalu Oroszlány Tát Tata
Nagyközségek	Nagyigmánd Tokod
Községek	Ácsteszér Aka Almásfüzitő Annavölgy Ászár Baj Bajna Bajót Bakonybánk Bakonysárkány Bakonyszombathely Bana Bársonyos Bokod Császár Csatka Csém Csép Csolnok Dad Dág Dömös Dunaalmás Dunaszentmiklós Epöl Ete Gyermely Héreg Kecskéd Kerékteleki Kesztölc Kisigmánd Kocs Kömlőd Környe Leányvár Máriahalom Mocsa Mogyorósbánya Nagysáp Naszály Neszmély Piliscsév Pilismarót Réde Sárisáp Súr Süttő Szákszend Szárliget Szomód Szomor Tardos Tarján Tárkány Tokodaltáró Úny Várgesztes Vérteskethely Vértessomló Vértesszőlős Vértestolna

A Tatabányai járás települései
Gyermely · Héreg · Környe · Szárliget · Szomor · Tarján · Tatabánya · Várgesztes · Vértessomló · Vértesszőlős