Leányvár | |||
A leányvári kápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Esztergomi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fári Csaba (független) | ||
Irányítószám | 2518 | ||
Körzethívószám | 33 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1813 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 250,07 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 40′ 58″, k. h. 18° 46′ 13″47.682680555556, 18.770247.682681°N 18.770200°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 58″, k. h. 18° 46′ 13″47.682680555556, 18.770247.682681°N 18.770200°E | |||
Leányvár Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén | |||
Leányvár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Leányvár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Leányvár (németül Leinwar) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
A település a Budapestet Esztergommal (és hajdan Béccsel) összekötő 10-es főút mentén, a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrezárt Dorogi-medencében, a Gerecse keleti nyúlványain, festői környezetben fekszik.
Leányvár közúton a 10-es főúton közelíthető meg, Budapesttől 32 km-re fekszik. A tervezett M100-as gyorsforgalmi út a település határában fog elhaladni, amellyel közvetlenül elérhető lesz az M1-es autópálya (jelenleg ez a 102-es főúton keresztül érhető el). A 11-es főút a 117-es illetve 111-es főúton keresztül érhető el, Esztergom távolsága 10 km.
Leányvár autóval Budapest határától 30 perc alatt, Esztergomból 10 perc alatt érhető el.
A települést a Budapest–Esztergom-vasútvonal érinti, a Leányvár vasútállomáson megálló járatok:
A vonatok napközben félóránként járnak, a menetidő a Nyugati pályaudvartól 50-55 perc.
Autóbusszal
járatokkal érhető el. A településen megáll a 8510-es Esztergom-Dorog-Kesztölc-Piliscsév-Piliscsaba járat is.
A buszok csúcsidőben fél óránként járnak, a menetidő az Árpád hídtól kb. 50 perc.
A mai Leányvár és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt, később az avarok lakhelye volt a település.
Első írásos említése 1270-ből való, Wolmoth (Volmód) alakban.
Az 1321-es, 1327-es, 1334-es írásos adatok alapján a mai Leányvár területén fekvő Valmot falu javarészt az esztergomi johannita ispotály birtokában volt. A határában emelkedő hegy gerincén az Ulmod-nak (Valmot) nevezett vár és egy apácakolostor állt, a település mai nevének (Leányvár) eredetét is ezzel hozzák kapcsolatba. A vár romjai még a 19. század eleji térképeken is fel voltak tüntetve, de mára már már nyoma sincs.
1570-ben Valmónnak nevezték, de a község ekkor még lakatlan helységként szerepelt.
A falu a török időkben elpusztult, s csak a 18. században, eredeti helyétől kissé távolabb épül fel újra. Ekkor a terület és a falu is a Sándor család birtokába kerül, aki német telepesekkel népesítette újra. Lakosainak száma ekkor 198 volt.
A 20. század elején a település 834 lakosa közül csak 36 vallotta magát magyarnak. 1945 után a falu német lakosságának 60 %-át kitelepítették. A falu megmaradt német lakossága nagy gonddal ápolja nemzeti hagyományait, a helyi földrajzi nevek is kétnyelvûek.
A Beloiannisz utca neve korábban Gróf Apponyi Albert utca volt. A rendszerváltás után, a kilencvenes években a képviselőtestület vissza akarta változtatni a görög kommunista vezető nevét viselő utcát az eredeti nevére, de az utca lakói aláírásgyűjtést indítottak a visszanevezés ellen.
A Bécsi út az országos közúthálózat része, a 10-es főút egy szakasza, a települést közúton ezen keresztül lehet megközelíteni.
Az Erzsébet utca a település valamikori főutcája. Az utcaképre eredetileg az utcára merőleges, oromfalas hosszúházak voltak jellemzőek, a templom körül kialakult központban a beépítés sűrűsödött, ott a hosszúházakat felváltották a hajlított házak. Hajdan minden ház előtt diófák álltak.
A burkolatlan Kápolna utcán lehet feljutni a 213 méter magas, a település képét meghatározó, a település fölé magasodó Kálvária dombra, és az ott található kápolnához és kálváriához.
A település legújabb utcája, mely az átalakuló településrészek közé tartozik; az Önkormányzat a lakosság megváltozott életmódjához, igényeihez, illetve a település gazdasági fejlődéséhez alkalmazkodva alakította ki. A kialakított telkek nagy (minimum 800 m2) alapterületűek, beépítésre szántak, a területen kertvárosias lakóövezetet szeretnének létesíteni. Az úttest frissen burkolt. Az utcában minden közmű (csatorna, gáz is) elérhető, a közművek (az áram és a hírközlés is) a föld alatt futnak.
A település további utcái: Kálvária utca, Kápolna köz, Petőfi utca, Szent Erzsébet köz, Templom utca, Várdomb utca, Vasút utca
A település népességének változása:
A népesség alakulása 1990 és 2023 közöttLakosok száma | 1544 | 1525 | 1576 | 1679 | 1721 | 1707 | 1727 | 1739 | 1806 | 1813 |
1990 | 1994 | 1997 | 2001 | 2005 | 2008 | 2012 | 2016 | 2019 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosokból
mondta magát. 18,3% nem nyilatkozott. (A kettős identitások miatt nagyobb a végösszeg 100 %-nál.)
A 2011-es népszámlálás során a vallási megoszlás a következő volt:
időszak | polgármester neve | pártállása | forrás |
---|---|---|---|
1990–1991 | Szegvári László | független | |
1991–2006 | Bánffy Miklós | MDF | |
2006–2011 | Tóth János | független | |
2011–2019 | Hanzelik Gábor | független | |
2019– | Fári Csaba | független |
A településen az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt 2011. július 24-én időközi polgármester- és képviselő-testületi választást tartottak. A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult.
A 2019-es helyi önkormányzati választásoktól a képviselőtestület tagjai:
képviselő neve | pártállása | tisztsége |
---|---|---|
Balogh András | független | Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke |
Fári Csaba | független | polgármester |
Papp Pál | független | |
Pfluger Antal | független | |
Szikoráné Burányi Rita | független | Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság tagja |
Weisenbruger Csaba | független | |
Witzenleiter Zoltán | független | alpolgármester |
Az Esztergomi járás települései | |
---|---|
Annavölgy • Bajna • Bajót • Csolnok • Dág • Dorog • Dömös • Epöl • Esztergom • Kesztölc • Lábatlan • Leányvár • Máriahalom • Mogyorósbánya • Nagysáp • Nyergesújfalu • Piliscsév • Pilismarót • Sárisáp • Süttő • Tát • Tokod • Tokodaltáró • Úny |