Nyugati pályaudvar | |
![]() | |
A Nyugati pályaudvar homlokzata | |
![]() | |
Cím | |
Ország | Magyarország |
Hely | 1062 Budapest, Teréz körút 55 |
Cím | Teréz körút 55. |
Állomáskategória |
|
Állomáskód | PV |
UIC állomáskód | 5510033 |
IBNR állomáskód | 5500728 |
Megnyitás | 1877. október 28. |
Építész(ek) | Gustave Eiffel |
Felhasználási terület | vasútállomás |
Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Tszf. magasság | 105 m |
Peronnal rendelkező vágányok száma | 17 |
Peronszélek száma | 9 |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | közép-európai idő |
Vasútvonalak | |
Szolgáltatások | |
Szolgáltatások |
|
Vonatok | |
Wi-Fi | ingyenes |
Átszállási lehetőségek |
|
Elhelyezkedése | |
![]() ![]() | |
é. sz. 47° 30′ 39″, k. h. 19° 03′ 27″47.510833333333, 19.057547.510833°N 19.057500°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 39″, k. h. 19° 03′ 27″47.510833333333, 19.057547.510833°N 19.057500°E | |
![]() | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Nyugati pályaudvar Budapest legrégebbi vasúti fejpályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett a VI. kerületben. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta.
A fejpályaudvarról indulnak elővárosi vonatok a Dunakanyar, valamint Vác felé a szobi (70-es) és Veresegyház felé a 71-es vasútvonalon. Esztergomba a 2-es vonalon lehet eljutni. Cegléd, Szolnok és Szeged irányába a 100a (Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal) vonalon. Lajosmizse felé a 142-es vasútvonalon közlekednek vonatok. A főbb távolsági járatok Keleti pályaudvarra történt átcsoportosítása után a Déli pályaudvarhoz hasonlóan itt is a hivatásforgalom dominál.
A mai épület helyén eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni.
Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal 1978-ig megmaradt. A MÁV Üzletvezetőség működött benne.
Az új pályaudvar terveit az osztrák August W. De Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. A közhiedelemmel ellentétben azonban maga a híres építőmérnök, Eiffel nem tekinthető a pályaudvar tervezőjének. Pusztán a francia mérnök tervezőirodájában dolgozó Seyrig Theofil volt az, aki a pályaudvar csarnokáthidaló vasszerkezetét tervezte. Később valószínűleg a magyar nemzeti büszkeség volt az, amely az Eiffel-iroda munkatársának, Theofilnak mérnöki művét az iroda világhírű vezetőjére terjesztette ki, mint alkotóra. A társtervező Bernárdt Viktor volt, amiért Ferenc József-rend kitüntetést is kapott. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.
A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet – összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbámeneteit a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylaton végezték. A pályaudvar vágányait teljesen a ceglédi vonallal egy időben, 1968-ban villamosították.
A metróépítéshez kapcsolódóan 1977–1979 között zajlott jelentősebb rekonstrukció a pályaudvaron. Többek között újjáépült a csarnok - elhanyagoltság esetén beázásra hajlamos - tetőszerkezete. 1981-ben érte el az M3-as metróvonal a Nyugati teret (akkoriban Marx tér), ami alá aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt 1978-ban lebontották a Nyugati tér 3. szám alatti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a pesti népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a Váci út felöli oldalon felhagyott áruforgalmi raktárak helyén épült WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább. A pályaudvar felújítása teljesen csak 1988-ra fejeződött be. A metró építésével egy időben került perontető az 1-6 és 11-12-es számú vágányok peronjai fölé. A 11 és a 12-es vágányok közötti kivételével a többit 1999-ben a WestEnd építése miatt lebontották. Az új parkolóház és tetőkert pedig befedte a korábbi tetők vágányait. Az 1-6 vágányok végénél ekkor épült meg az úgynevezett "hidegváró" csarnoka. 1998-ban újult meg a Nagykörút felőli homlokzat.
2005 körül tervek születtek a Kormányzati Negyed megépítésére, amely a Nyugati pályaudvar felszámolásával járt volna. A tervek szerint a pályaudvar szerepét Rákosrendező vette volna át, ahová a meghosszabbított M1-es metróvonal járt volna ki. A pályaudvar csarnoka műemlékként megmaradt volna más funkcióval, míg az állomási és kocsitároló vágányok területét beépítették volna a kormányzati negyed, illetve magán ingatlanbefektetők épületeivel. A tervek fő célja a belvárosi vasúti terület hasznosítása lett volna, közlekedésszervezési szempontból átgondolatlan és költséges elemeket tartalmazott. A projekt viszonylag hamar megbukott a gazdasági válság miatti állami költségcsökkentések miatt, azonban egyes vasúti területeken bontások történtek a tervezett ingatlanfejlesztések érdekében: körülbelül 2005-ben bontották el a Lehel tér felőli raktárakat azok iparvágányaival, helyükön fizető parkoló létesült. 2006-ban – már közvetlenül a Kormányzati Negyed építése miatt – bontották le Podmaniczky utcai oldalon a dízelszínt továbbá a 17. vágány melletti (egykori 18.–22.) vágányokat és épületeket. Azóta ez a romos terület parlagon hever, a pályaudvar kapacitása ugyanakkor csökkent.
A 2000-es évek óta azonban felértékelődött az elővárosi vasúti közlekedés szerepe, amelynek kulcsfontosságú tényezője a belvárosi, jó kapcsolatokkal rendelkező Nyugati pályaudvar. Így a felszámolása helyett a megtartása, fejlesztése várható, bár a tervek megvalósítása folyamatos csúszást szenved. A pályaudvar műszakilag elavult, egyaránt szükséges a csarnok műemléki felújítása, valamint a vágányhálózat és a biztosítóberendezés átépítése, a vágányelrendezés módosítása a kapacitásnövelés érdekében.
2020-ban az épületegyüttes felújításáról született döntés. Ennek első eleme a tetőszerkezet lett.
A pályaudvar részleges felújítása az Európai Uniós forrásokból 2020. május 8-án kezdődött és a közlekedést komolyabb mértékben korlátozó része 2021 augusztus végén fejeződött be. A munka nagyjából hét hónapig tartott. A műemléki rekonstrukció során megszépült az 1990-ben megnyílt McDonald’s étterem és a vágánycsarnok teteje a csatlakozó üvegszerkezetekkel, a homlokzati hat kisebb toronytető, valamint részben átépült a csapadékvíz-elvezető rendszer és megújult az üveg függönyfal a csarnok mindkét végén. A felújítás alatt forgalomból kizárásra került a 10-13-as számú vágány csarnokon belüli szakasza. A külső vágányokhoz költözött a jegypénztár és a vonatok is innen érkeztek és indultak. A munkák teljes befejezését és a díszes pénztárcsarnok felújításának elkészülését 2022 nyarára ígérik. A munkákat a Magyar Építő Zrt. végzi, akik a Puskás Aréna illetve Liget Budapest projektekben is dolgoztak.
Az 1564/2018. (XI. 10.) számú kormányhatározat és a 2021-es Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia alapján a pályaudvar alatt futna a Buda felől érkező vasúti alagút, a fejpályaudvar bővülne egy 6 vágányos földalatti átmenő pályaudvarral. Erre merőlegesen, északnyugat-délkeleti irányban haladna az 5-ös metró távlati szakasza. Ezen bővítésekkel a pályaudvar szerepe jelentősen megnövekedne Budapest közlekedésében. A bővítés, illetve a környező vasúti területek hasznosításának tervezésére a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) tervpályázatot hirdetett 12 építésziroda részvételével. Feltétel volt a műemléki csarnok megtartása, onnan a felszíni vágányok visszavonása, valamint a Nyugati téri felüljáró elbontása. A tervek számoltak a Bajcsy-Zsilinszky/Váci úti villamospálya visszaépítésével is. Az eredményeket 2022. március 26-án hirdették ki, 5 pályamű került megvételre, amik közül a Grimshaw International Limited terve érte el az I. helyet. Az akkori ütemezés szerint 2025-re kezdődhetett volna az építkezés. Átadáskor még a földalatti állomás is fejpályaudvarként működött volna, a Duna-alagút csak a távlati tervekben valósult volna meg. A projekt tervezésére az Európai Bizottság 2.8 millió eurós támogatást nyújtott 21_HU-TG-BUD-TUNNEL-NYUGATI-M néven.
Az ötödik Orbán-kormány alatt a BFK átalakult, majd rövidesen megszűnt, Palkovics László 2022 novemberi lemondása után pedig a közlekedési államtitkársággal együtt a projekt a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) alá került. 2023. január 17-én, az 1004/2023. (I. 17.) számú kormányhatározat felmondta a projektre szánt EU-s támogatási megállapodást és a projekt lekerült a CEF2-es projektjavaslatok közül. Ezt az 1281/2022. (VI. 4.) kormányhatározat indokolta, ami a fejlesztési kiadások csökkentését kívánta "a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében". A lépést kritizálta mind az ellenzéki városvezetés, mind a volt BFK-vezető Vitézy Dávid.
A 2010-es években évente 18 millió utas fordult meg átlagosan a pályaudvar területén, naponta pedig mintegy 480 vonatot kezelt a pályaudvar. A 2020-as koronavírus-járvány miatt a járvány miatt 80-90 százalékkal csökkent az utasok száma a korábbi időszakhoz képest.
Az Indóház 1846-ban
Emléktábla a Pest-Vác vonal 150. évfordulójára
Az első villamosok a Nyugati pályaudvar előtt
Forgalom a Nyugati pályaudvar előtt a 19. század végén
A „Nyugoti” pályaudvar (színezett képeslap, 1909)
A Berlini tér 1935-ben
A Marx tér 1953-ban
A Nyugati tér 2003-ban
A pénztárcsarnok 2001-ben
A pénztárcsarnok 2005-ben
A királyi váróterem
Információs tábla 2009-ben, a vasutas sztrájk idején
A Podmaniczky utca felőli oldalon lévő Eiffel Kert 2015-ben
Budapest első, 1874-ben épült gyalogos aluljárója a Nyugati pályaudvar tárolóvágányai alatt, a Bajza és Bulcsú utca között. (A 188 méter hosszú alagút felújítása 2022-ben készült el.)
A pályaudvar 2022 óta szerepel az európai filmkultúra kincsei sorában
1962. október 4-én egy tíz kocsiból álló, fékpróba nélkül tolatott szerelvény 14 óra 21 perckor áttörte a vágánybakot, és túlfutott a síneken, áttörte a bejárati üvegfalat, majd a mögötte lévő tartóoszlopot, ezután a lépcsőn és a járdán keresztül a Lenin körútra (a mai Teréz körútra) gurult. Végül az összetört üvegfaltól 14 méterre állt meg. A balesetben egy fő sérült meg.
2009. január 21-én reggel szintén áttörte a vágánybakot egy Szobról érkező vonat, de még a csarnokban megállt. Ebben a balesetben öten sérültek meg könnyebben, a legsúlyosabb sérülés orrcsonttörés volt.
A pályaudvar számos, Európai Filmdíjat nyert alkotásban tűnik fel, így Szabó István A napfény íze című epikus romantikus művében, Tony Scott Kémjátszmájában, Steven Spielberg München című filmjében, valamint Tomas Alfredson Suszter, szabó, baka, kém című drámájában, ezért az Európai Filmakadémia 2022. szeptember 21-én elismerésként beemelte az európai filmművészet számára szimbolikus jellegű, megőrzendő helyek, az európai filmkultúra kincsei sorába. Az eseményt emléktábla örökíti meg a pályaudvar csarnokában.
A pályaudvar épülete alapján mintázták meg a Half-Life 2 videójátékban szereplő City 17 város pályaudvarát, mely a játék nyitópályája.
![]() | |
---|---|
Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Vasútmúzeum – Angyalföld – Újpest – Aquincum – Óbuda – Aranyvölgy – Üröm – Solymár – Szélhegy – Vörösvárbánya – Pilisvörösvár – Szabadságliget – Pázmáneum – Klotildliget – Piliscsaba – Magdolnavölgy – Pilisjászfalu – Piliscsév – Leányvár – Dorog – Esztergom-Kertváros – Esztergom-Tábor (megszűnt) – Esztergom |
![]() | |
---|---|
Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Istvántelek – Rákospalota-Újpest – Dunakeszi alsó – Dunakeszi – Dunakeszi-Gyártelep – Alsógöd – Göd – Felsőgöd – Sződ-Sződliget – Vác-Alsóváros – Vác – Verőce – Kismaros – Nagymaros-Visegrád – Nagymaros – Dömösi átkelés – Zebegény – Szob alsó – Szob (- Štúrovo) |
![]() | |
---|---|
Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Istvántelek – Rákospalota-Újpest – Rákospalota-Kertváros – Alagimajor – Fót – Fótújfalu – Fótfürdő – Csomád – Ivacs – Veresegyház – Erdőkertes – Vicziántelep – Őrbottyán – Rudnaykert – Váchartyán – Vácrátót – Csörög – Máriaudvar – Vác-Alsóváros – Vác |
![]() | |
---|---|
Budapest-Nyugati – Zugló – Kőbánya alsó – Kőbánya-Kispest – Pestszentlőrinc – Szemeretelep – Ferihegy – Vecsés – Vecsés-Kertekalja – Üllő – Hosszúberek-Péteri – Monor – Monorierdő – Pilis – Albertirsa – Ceglédbercel – Ceglédbercel-Cserő – Budai út – Cegléd – Abony – Szolnok |
![]() | |
---|---|
Budapest-Nyugati – Zugló – Kőbánya alsó – Kőbánya-Kispest – Kispest – Pestszentimre felső – Pestszentimre – Gyál felső – Gyál – Felsőpakony – Ócsa – Inárcs-Kakucs – Dabas – Gyón – Hernád – Örkény – Táborfalva – Felsőlajos – Lajosmizse – Lajosmizse alsó – Klábertelep – Felsőméntelek – Méntelek – Alsóméntelek – Nagynyír – Hetényegyháza – Úrihegy – Miklóstelep – Kecskemét-Máriaváros – Kecskemét alsó – Kecskemét |
Terézváros | |
---|---|
Látnivalók, érdekességek | |
Múzeumok, oktatás |
Budapest vasútállomásai | |
---|---|
1-es vonal | |
2-es vonal | |
30a vonal |
|
40a vonal | |
70-es vonal | |
71-es vonal | |
80a vonal | |
100a vonal | |
120a vonal | |
142-es vonal | |
150-es vonal | |
Körvasút |
|
Egyéb |
|
![]() | |
---|---|
Hálózatok | |
Különleges vasutak |
|
Időszaki/turisztikai jellegű szolgáltatások | |
Pályaudvarok | |
Szolgáltatók |