Nagy-Gete

A modern világban a Nagy-Gete állandó vita és érdeklődés témája volt. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a mai relevanciája, akár a mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatása miatt, a Nagy-Gete számos tanulmány és kutatás tárgya volt. A Nagy-Gete eredetétől a mai fejlődésig olyan téma volt, amely felkeltette az akadémikusok, szakértők, valamint minden korú és hátterű ember figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nagy-Gete számos aspektusát és jelentőségét a mai társadalomban, valamint a jövőbeni relevanciáját.

Nagy-Gete
Hely Magyarország, Komárom-Esztergom vármegye
HegységGerecse
Elhelyezkedése
Nagy-Gete (Komárom-Esztergom vármegye)
Nagy-Gete
Nagy-Gete
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
é. sz. 47° 42′ 32″, k. h. 18° 40′ 58″47.708889°N 18.682778°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 32″, k. h. 18° 40′ 58″47.708889°N 18.682778°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Gete témájú médiaállományokat.

A Nagy-Gete a Gerecse hegység keleti részén található hegy (457 m). Dorog, Csolnok, Annavölgy, Tokod és Tokodaltáró települések fogják közre. A 11-es számú Országos Kéktúra szakasz érinti a csúcsát.

  • Nagy-Gete nyáron (előtérben a Hegyes-kő)
    Nagy-Gete nyáron (előtérben a Hegyes-kő)
  • Nagy-Gete télen (előtérben a Hegyes-kő)
    Nagy-Gete télen (előtérben a Hegyes-kő)

Leírás

A Gerecse hegység keleti részén, emelkedik a Nagy-Gete, mely a környék legmagasabb csúcsa. A 457 méter (A Cartographia adatai szerint 456 m), magas hegy tetején szép kilátás nyílik a környékbeli településekre. Az Országos Kéktúra és a Kinizsi Százas teljesítménytúrák útvonala keresztül vezet a Nagy-Getén. Fekvése miatt kedvező terep a siklóernyőzés kedvelőinek is. A csúcson kis tisztás található, ahol 2000. szeptember 10-én felállított fakereszt áll. Ezt keresztet a budapesti szentimrevárosi egyház állította adományokból. Az 5,5 m magas, vörösfenyőből készült keresztet (Göncz Gyula készítette) Nagyboldogasszony tiszteletére emelték. A csúcstól északi irányban II. világháborús német katonák építette bunker maradványait találhatjuk.[1]

A Nagy-Gete sasbérc (két vetősík közötti rög kiemelkedése). A rögök között talajszerkezetüknek köszönhetően árkos süllyedékek húzódnak, ahol harmadidőszaki üledékeknek köszönhetően kőszén alakult ki. Emiatt a környék településeire a szénbányászat volt a jellemző, ilyen település például Dorog, Tokod és a hajdan szinte kizárólag bányászok által lakott Annavölgy.

Érdekességek

1908-ban a Nagy-Gete adott otthont az első hazai síversenynek.[2]

Jegyzetek

  1. ↑ Kéktúra II. Visegrádtól az Írott-Kőig turistakalauz, Berki Zoltán - Cartographia Budapest (2016) ISBN 9789633528112
  2. ↑ Gerecse, Vértes, Velencei-Hegység turistakalauz, Berki Zoltán - Cartographia Budapest (2016) ISBN 9789633525760

Források

GeoCaching 406. Nagy-Gete