Nemesszalók

Ez a szócikk a Veszprém vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szalók (egyértelműsítő lap).

Nemesszalók
Szent Fülöp apostol római katolikus templom
Nemesszalók címere Nemesszalók zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Varga Jenő (független)[1]
Irányítószám	9533
Körzethívószám	89
Népesség
Teljes népesség	784 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	42,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	20,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 16′ 31″, k. h. 17° 18′ 05″47.275380555556, 17.30151944444447.275381°N 17.301519°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 31″, k. h. 17° 18′ 05″47.275380555556, 17.30151944444447.275381°N 17.301519°E
Nemesszalók Pozíció Veszprém vármegye térképén
Nemesszalók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesszalók témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nemesszalók község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Veszprém vármegye északnyugati részén fekszik, jobbára sík területen, a Marcal völgyében, mintegy 3-4 kilométerre a folyótól. A két legközelebbi város Pápa és Celldömölk, a község nagyjából félúton, mindkettőtől egyaránt 15-15 kilométerre található. A környék vulkáni tanúhegyei közül a Somlótól és a Ságtól is nagyjából 16-16 kilométerre fekszik, a Bakony legközelebbi hegyei 20–25 kilométerre magasodnak.

A szomszédos települések: észak felől Vinár, északkelet felől Mihályháza, kelet felől Nyárád, dél felől Dabrony és Csögle, délnyugat felől Egeralja és Adorjánháza, északnyugat felől pedig Külsővat és Marcalgergelyi.

A településen, annak főutcájaként végighúzódik kelet nyugati irányban a Pápát Celldömölkkel összekötő 834-es főút, ezen érhető el mindkét végponti város felől. Devecser térségével és északi szomszédaival a 8411-es út köti össze. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal Vinár vasútállomása, bő 4 kilométerre északra.

• 1990–1994: Gyűrűsi Ottó (független)^[3]
• 1994–1998: Gyűrűsi Ottó (független)^[4]
• 1998–2002: Gyűrűsi Ottó (független)^[5]
• 2002–2006: Varga Jenő (független)^[6]
• 2006–2010: Varga Jenő (független)^[7]
• 2010–2014: Varga Jenő (független)^[8]
• 2014–2019: Varga Jenő (független)^[9]
• 2019–2024: Varga Jenő (független)^[10]
• 2024– : Varga Jenő (független)^[1]

Nemesszalók címere utal a település történetére. A címerpajzs közepén található, lábainál csonkolt fehér hattyú az egykori tulajdonos Szalóki család címerén megjelenő motívum, míg a madár alatti ekevas és csoroszlya Pórszalók – az a településrész, ahol a szegény réteg élt – XVIII. századi pecsétjén található minta. A két szimbólum együttes megjelenése a két községrész 1926-os egyesítésére utal.

A községet elsőként egy 1271-ben kelt dokumentumban említik, neve az idők során több formában is megjelenik, például Fewisew Zalok. Nemesszalókként elsőként 1544-ben találkozhatunk vele, ám ez az elnevezés már nem a teljes településre, csak annak északi részére, a királyi vadász nemesek által lakott területre értendő. A falu déli részét ekkor Pórszalóknak nevezték, mivel főként a szegények lakták. A két falurész megkülönböztetése és két külön elnevezése csak a XVII. századtól vált általánossá, előtte csak Szalók volt a neve.

Habár a település két fele teljesen össze volt építve, és a XVIII. század előtt közel azonos nagyságú volt, mégis míg a török időkben Pórszalók többször elnéptelenedett, addig Nemesszalók nem vált hosszabb időre pusztává.

Az évszázadok során hosszú ideig a Szalóki család birtoka volt, később a Szécsieknek és a Hosszútótiaknak is tulajdona volt.

A község első templomát, a mai református templomot már 1785-ben építeni kezdték.

Nemesszalókot és Pórszalókot 1926-ban egyesítették ismét.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,9% románnak, 0,4% németnek mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 11,2%, evangélikus 19,3%, felekezeten kívüli 3,4% (17,9% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 95,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 1% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% ukránnak, horvátnak és szlováknak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,9% volt római katolikus, 16,8% evangélikus, 9,2% református, 0,2% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 7,6% felekezeten kívüli (24,5% nem válaszolt).^[12]

• Stern Samu (1874 – 1946) élelmiszeripari üzletember, bankár, előbb pesti, majd országos zsidó vallási vezető.
• Thúry Éva (1929 –) színésznő, operettszubrett

Ez a Veszprém vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!