A következő cikkben a Nágárdzsuna témáját járjuk körül, amely az idők során különböző területeken érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Nágárdzsuna eredetétől napjaink relevanciájáig szakértők és rajongók tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk annak hatását, fejlődését és a lehetséges kihívásokat, amelyekkel a mai társadalomban szembesül. Egy multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk megérteni a Nágárdzsuna-hez kapcsolódó különféle dimenziókat és szempontokat, átfogó jövőképet kínálva, amely gondolkodásra és vitára hív.
Nágárdzsuna | |
Született | 150[1] Dél-India |
Elhunyt | 250 (99-100 évesen)[1] India |
Foglalkozása | |
Tisztsége | Zen Patriarch |
Iskolái | Nálanda |
![]() A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Nágárdzsuna témában. | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nágárdzsuna témájú médiaállományokat. | |
Nágárdzsuna (dévanágari::नागार्जुन, IAST: Nāgārjuna) 2–3. századi indiai filozófus, a mahájána buddhizmus madhjamaka (középút) iskolájának nagy tekintélyű megalapítója. Tagadja a létet is, a nemlétet is. Szerinte nincs különbség a szanszára (létforgatag) és nirvána (végső kialvás, megszabadulás) között, a súnjatá (śūnyatā: üresség) minden létező alapvető tulajdonsága és egyben működési módja. Mivel maga az üresség is üres, a fogalom "pusztán" a létezők egymástól függésének (függő keletkezés) belátására szolgál. A lét és a nemlét tagadásával kapcsolatban a madhjamaka-filozófia egy köznapi (konvencionális, a mindennapi tapasztalatokon alapuló) és egy abszolút (bölcsességgel áthatott) igazságot tanít. Az abszolút igazság a köznapi igazságon keresztül ismerhető meg, a bölcs pedig a hétköznapi tapasztalataira is tud az abszolút igazság oldaláról tekinteni. Üresnek tudja látni mindazt, aminek korábban nagy jelentőséget tulajdonított, és így annak elveszítése vagy megszerzésének lehetetlensége többé nem okoz szenvedést számára.
Nágárdzsuna leghíresebb (szanszkrit nyelvű) műve a Múlamadhjamaka-káriká (Mūlamadhyamakakārikā), A középút alapversei.[2]