Páli Pāḷi | |
Kiejtés | |
Terület | Ázsia |
Színhelye és használata | Kambodzsa, Banglades, India, Laosz, Burma, Nepál, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnám |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Indoiráni nyelvek Indoárja nyelvek páli nyelv |
Írásrendszer | Brahmi írás, Brāhmī-alapú írások és Latin ábécé |
Rang | nincs az első 100 között |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | pi |
ISO 639-2 | pli |
ISO 639-3 | pli |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pāḷi témájú médiaállományokat. |
A páli nyelv (IAST: Pāḷi) ókori középind (prákrit) nyelv az indoárja nyelvek közül. Leginkább arról ismert, hogy ezen a nyelven íródtak a legkorábbi fennmaradt buddhista szövegek, melyeket a páli kánon őriz. Ez a théraváda buddhizmus liturgikus nyelve.
A páli szó önmagában "vonal"-at vagy "(kanonikus) szöveg"-et jelent. Ez az elnevezés a buddhista magyarázószövegek időszakában alakulhatott ki. Ekkor használhatták megkülönböztetésként a páli-t a magyarázó vagy alapnyelvi fordításhoz képest. Emiatt nevének eredetét mindig vita képezte a tudósok között.
A páli a prákrit nyelvcsalád irodalmi nyelve volt. A középind nyelvek közül a páli a legarchaikusabb. Amikor az i. e. 1. században Srí Lankán leírták a kanonikus szövegeket, a páli még élő nyelvnek tűnt. Ugyanez a magyarázó szövegekről már nem mondható el. Annak ellenére, hogy kitűnő tanulmányok születtek a probléma megoldására, még mindig nem világos, hogy a páli nyelvnek milyen kapcsolata volt az ókori Magadha királyságban használatos alapnyelvvel (a mai Bihár állam területén).
Mivel a páli nyelv a középind-árja nyelvek közé tartozik, ezért különbözik a szanszkrittól. Számos morfológiai és lexikai jellemző árulkodik arról, hogy a páli nem a védikus szanszkrit közvetlen folytatása, még akkor is, ha a kettő sok dologban hasonlatos. Sokkal inkább eredeztethető egy Rgvedic dialektusból (vagy dialektusokból).
Az indoeurópai népek keleti ágára (balti-szláv, indo-iráni) jellemző palatalizáció, azaz a szájpadláshangok, mint cs, ty, ny, s kiterjedt használata. A páli nyelv hasonlóan gazdag, mint az ógörög, óiráni és óind nyelvtan, különös tekintettel az igeragozásra. Az ind nyelvek jellegzetességéhez hűen a páliban is kialakultak az úgynevezett retroflex (cerebrális, vagy kakuminális) hangok. A t, th, d, dh, n, r, l és s hangokra kétféle kiejtés létezik: dentális és retroflex.
Úgy tűnik, minden páli szónak van rokonszava a többi prákrit középind-árja nyelvekben (pl. dzsaina prákrit). Kevésbé közvetlen a kapcsolata a korábbi szanszkrit nyelvvel. Történelmileg nézve a páli és szanszkrit kölcsönösen hatott egymásra. Gyakran eltúlozzák a páli nyelv hasonlóságát a szanszkrithoz. A páli sok szót kölcsönzött a középindből, majd később a szanszkritból is.
Asóka király oszlopokat emelt a rendeletei számára legalább három regionális prakrit nyelven, bráhmi írással. Ezek mind nagyon hasonlatosak a pálihoz. A páli kánon első írott, történelmi szövegét Srí Lankán írták. A szigetország történetét elmesélő Mahávamsza állítása szerint egy nagy éhínség során buddhista szerzetesek írták le a páli kánont Vattagamini király idején, i. e. 100-ban. Az írott páli nyelv továbbadásával kialakulhatott egy egyetemes ábécé rendszer, amelyek azonban meglepően széles skálán mozognak. Srí Lankán például a páli szövegeket szinhala írással jegyezték le. Máshol a khmer, a burmai, a modern Thai (1893 óta) vagy a dévanágari és a mongol ábécét használták a páli írásához.
A 19. század óta a pálit latin betűkkel is írják. Frans Velthuis ajánlott egy új rendszert, amelynél diakritikus jel nélkül, egyszerűen ASCII kódolást használunk, viszont ez nehezebben olvasható.
A páli nyelv ábécéje betűrendben:
Az ḷh-t, annak ellenére, hogy egyetlen hangot jelöl, ligatúrával írják (ḷ és h).
Nemzetközi katalógusok |
---|