Vírja
A vírja (szanszkrit: विर्या; páli: viriya; wylie: brtson 'grus) buddhista fogalom, amelyet általában úgy fordítanak, hogy „energia”, „szorgalom”, „törekvés” vagy „erőfeszítés”. Megfogalmazható olyan hozzáállásként, amelyben szívesen foglalkozik az egyén üdvös cselekedetekkel, amely által végül jól és erényesen cselekszik.
Mentális tényező
A buddhista Abhidharma tanításokban a vírját a következő módon határozzák meg:
Ebben az értelmezésben a vírja egy olyan hozzáállást fejez ki, amelyben a gyakorló odaadóan tesz üdvös dolgokat.
A Abhidharma-szamuccsaja szerint:
Mi a vírja? A tudat szándéka, hogy mindig aktív legyen, eltökélt, megingathatatlan és fáradhatatlan. Tökéletesíti és megvalósítja azt, ami a pozitív dolgokat elősegíti.
A mahájána Abhidharma értelmezésében a vírja forgalmat jelent.
Páli irodalom
A páli irodalomban a vírja a megvilágosodáshoz (bódipakkhijá-dhammá) vezető következő tulajdonságok fontos összetevője:
A vírja a nemes nyolcrétű ösvényben szereplő "helyes erőfeszítésnek" és a "négy helyes erőfeszítésnek" (szamma-ppadhána) felel meg.
A Kítágiri-szuttában (MN 70) Buddha a következő tanácsot adja követőinek:
|
„A tanítványnak, aki hitre lelt a Tanító tanításában, és kész rá, hogy megértse a jelentését, annak a tanítás üdvös és hasznos. A tanítvány számára, aki hitre lelt a Tanító tanításában, és kész rá, hogy megértse a jelentését, ez az, ami a Dhammával összhangban áll:
Inkább rohadjon le a húsom, és csont és bőr legyek, de amíg nem érem el azt, ami emberi állhatatossággal, kitartással, küzdelemmel elérhető, állhatatosságom nem lankad”
|
Más jellemzései
A vírja jelentheti a kitartó erőfeszítést, hogy valaki legyőzze a mentális ügyetlenségeit (akuszala dhamma), például érzelmeskedés, rossz akarat vagy bántalmazást (lásd még: ahimsza és nekkhamma).
A vírjával a helyes viselkedésmód ahhoz, hogy a gyakorló elérje a dhjána meditációs szintet.
Továbbá jelenthet bátorságot és fizikai erőt is, amelyet a saolin szerzetesek is gyakoroltak a kolostorokban. Erős jellemet kölcsönöz és a másokkal való jótétemény megingathatatlan szándékát szilárdítja meg.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Páramitá. Buddhista minilexikon. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
- ↑ a b c Guenther (1975), Kindle Locations 578-580. o.
- ↑ Kunsang (2004), 25. o.
- ↑ lásd például: Bullitt (2005), "viriya," - .
- ↑ Ñāṇamoli & Bodhi (2001), "Kīṭāgiri Sutta" (MN 70), 583-4. o. - magyar fordítás: Kolozsvári Ágnes - forrás: http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Majjhima-70-ka, olvasva: 2015-05-10
- ↑ http://www.brainyquote.com/quotes/quotes/b/buddha387356.html
Források
- Bullitt, John T. (2005). A Glossary of Pali and Buddhist Terms. Available from "Access to Insight" (ATI) on-line at http://www.accesstoinsight.org/glossary.html .
- Griffith, Ralph T.H. (1896). Rig Veda. - http://en.wikisource.org/wiki/The_Rig_Veda .
- Guenther, Herbert V. & Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding". Dharma Publishing. Kindle Edition.
- Ireland, John D. (trans.) (1998). "Meghiya Sutta: Meghiya" (Udana 4.1). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/kn/ud/ud.4.01.irel.html .
- Kunsang, Erik Pema (ford) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books.
- Monier-Williams, Monier (1899; rev. 2008). A Sanskrit-English Dictionary. Oxford: Clarendon Press. - http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/monier/index.html.
- Nanamoli, Bhikkhu (ford.) & Bhikkhu Bodhi (szerk.) (2001). The Middle-Length Discourses of the Buddha: A Translation of the Majjhima Nikāya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-072-X.
- Piyadassi Thera (1999). "Gilana Sutta: Ill (Factors of Enlightenment)" (SN 46.14). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn46/sn46.014.piya.html .
- Rhys Davids, T.W. & William Stede (eds.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. - http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
- Thanissaro Bhikkhu (ford.) (2005). "Kitagiri Sutta: At Kitagiri" (MN 70). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.070.than.html .
- Walshe, Maurice O'Connell (ford.) (2009). "Pade Sutta: In the Foot " (SN 48.54). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn48/sn48.054.wlsh.html .