Buddhista vegetarianizmus
| A sorozat témája Buddhizmus |
|---|
 |
| Története |
| Dharma · Fogalmak |
| Gyakorlatok |
| Nirvána |
| Hagyományok · Kánon |
| Buddhizmus országonként |
A buddhista vegetarianizmus az etikus vegetarianizmus különböző fajtáira vonatkozik a különböző buddhista iskolákban. A théraváda irányzat szerint Buddha engedte a szerzetesek számára, hogy egyenek disznót, csirkét vagy halat, amennyiben meggyőződtek arról, hogy az állat nem számukra lett megölve. Ugyanebben az irányzatban úgy tartják, hogy a tiltott húsok közé tartozik az ember, elefánt, tehén, ló, kutya, macska, oroszlán, tigris, medve, leopárd hús illetve meztelencsiga. A vadzsrajána irányzatban nem minden esetben tiltják a hús fogyasztását. A mahájána irányzatban általában előírás a vegetáriánus étrend, ugyanis úgy tartják, hogy Buddha arra kérte az ő követőit, hogy ne egyék meg más érző lények húsát.
Különböző iskolák és hagyományok nézetei
A vegetarianizmussal kapcsolatban eltérnek az egyes buddhista iskolák nézetei. Vannak irányzatok, amelyek nem tiltják a hús fogyasztását. A buddhizmusban az első fogadalom az élet kioltásától való tartózkodás. Egyes buddhisták értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy a buddhistáknak nem szabad húst enniük, mások szerint nem erről van szó. A mahájána szútrákra hivatkozva az irányzat követői például nem esznek semmilyen húst.
A théraváda nézet szerint
Az Anguttara-nikája Szukhamala-szuttájában (AN 3.38) Gautama Buddha úgy jellemzi a családját, mint amely képes nem vegetáriánus ételt nyújtani a szolgák számára is. Miután Gautama elérte a megvilágosodást elfogadott minden ételt, amit alamizsnaként adtak neki, tehát a húst is, azonban egy történetben sem említik, hogy a hétéves aszkéta időszaka alatt húst fogyasztott volna.
Manapság a következő részletet szokták idézni, amely megengedi a hús fogyasztását a követők számára, amennyiben az állatot nem kifejezetten az ő kedvükért vágták le:
| „… Én azt tanítom, hogy három esetben nem szabad elfogyasztani a húst: ha látták, hallották, sejtik. Ebben a három esetben nem szabad elfogyasztani a húst, így tanítom. És azt tanítom, hogy három esetben szabad elfogyasztani a húst: ha nem látták, nem hallották, nem sejtik. Ebben a három esetben szabad elfogyasztani a húst, így tanítom. —Dzsívaka-szutta, MN 55 - Vekerdi József fordítása” |
Ugyanebben a szuttában Buddha azt tanítja a szerzetesek és az apácák számára, hogy minden válogatás nélkül fogadják el a számukra jó szándékkal felajánlott ételt, köztük a húst is. Ezzel szemben a Vaniddzsa-szuttában (AN 5.177) a hússal való kereskedésről azt mondja, hogy az helytelen életvitelnek számít.
Szigorú értelemben véve ez nem étrendi szabályzat. Buddha egy alkalommal kifejezetten elutasította Dévadatta ajánlatát, hogy a szerzetesi közösségben (szangha) bevezessék a vegetarianizmust.
A Szutta-nipáta (Khuddaka-nikája) egyik szuttájában (Amagandha-szutta) egy vegetáriánus brahmin szembeszáll Kasszapa Buddhával (egy Gautama Buddha előtti korból származó buddha) a húsevés gonoszságával kapcsolatban. Kasszapa Buddha felsorolja a morális szennyeződéseket okozó cselekedeteket, majd a szöveg végén kiemeli, hogy a hús fogyasztása nem egyenlő azokkal a cselekedetekkel. ("... ez a szennyeződéseket okozó bűz, nem a húsfogyasztás").
"z élet elvétele, a verés, a megsebzés, a megkötözés, a lopás, a hazugság, a megtévesztés, a haszontalan tudás, a házasságtörés; ez a bűz. Nem a húsfogyasztás." (Amagandha-szutta).Akadtak egyházi szabályzatok, amelyek megtiltották tízféle hús fogyasztását: ember, elefánt, ló, kutya, kígyó, oroszlán, tigris, leopárd, medve és hiéna. Azért ezek, mert ezeket az állatokat ingerli a saját fajtájuk szaga, vagy azért, mert ezen húsok fogyasztása rossz fényt vet a szanghára.
A théraváda kánonba tartozó Dzsátaka meséknek nem tulajdonítanak ugyanakkora (tanbeli) jelentőséget, mint Buddha példabeszédeinek – az tényszerűségként kezeli a húsfogyasztást, amely az ősi buddhista társadalom természetes része volt.
A mahájána nézet szerint
A mahájána Nirvána-szútra története szerint Gautama Buddha arra kérte követőit, hogy ne egyenek semmilyen fajta húst vagy halat, illetve mossák meg az olyan vegetáriánus ételeket, amelyek hússal érintkeztek. A szerzetesek és az apácák számára azt is tiltotta, hogy a húsos ételekből megegyék a nem húsos részeket. Az ilyen ételek teljes egészét vissza kell utasítani.
Sabkar Cödruk Rangdrol a Sabkar élete, egy tibeti jógin életrajza című művében a következőket írja:
| „Mindenekelőtt folyamatosan edzened kell a tudatodat, hogy bódhicsittával teli szerető és együtt érző ember legyél. Fel kell hagynod a húsevéssel, mert nagyon rossz dolog megenni a szülő érzőlényeink húsát.” |
Az Angulimálíja-szútra (nem tévesztendő össze a páli kánonban található Angulimála-szuttával) következő párbeszédében Buddha és Mandzsusrí a húsevésről beszélgetnek:
Kína, Korea, Vietnám és Tajvan
Kínában, Koreában és Vietnámban a szerzetesektől elvárják, hogy ne fogyasszanak húst. Tajvanban sem az egyházi, sem a világi követők nem esznek semmilyen állati eredetű ételt, sőt bizonyos erős zamatú zöldségeket sem, úgy mint fokhagyma, kínai hagyma, bűzös husáng, mogyoróhagyma és győzedelmes hagyma.
Japán
Japánba Kínából érkezett a buddhizmus Koreán keresztül a 6. században. A 9. században Szaga japán császár rendeletben tiltotta be húsfogyasztás, kivéve a halakat és a madarakat. Ez maradt Japánban az étkezési szokás egészen a 19. századig, amikor megjelentek bizonyos európai szokások a szigeten. A 12. században a tendai szekta néhány szerzetese új iskolákat alapított (zen, Tiszta Föld), amelyekben nem fektettek nagy hangsúlyt a vegetarianizmusra. A mai nicsiren-buddhizmusban megmaradt ez a szokás, jóllehet az iskolaalapító Nicsiren maga vegetáriánus volt. A Kúkai által alapított singon szekta ajánlja a vegetarianizmust és esetenként meg is követeli.
Tibet
Tibetben, azokon a területeken, ahol kevésbé volt elérhető a zöldség és a szarvásztiváda Vinaját használták, ott ritka volt a vegetarianizmus. Azonban a dalai láma, a karmapa és más nagy rangú lámák előadásaik során mindig felhívják a közönségük figyelmét, hogy ha tehetik ne egyenek húst. Az élet szentsége ellenére a tibeti emberek az egészségük miatt a vegyes étrendet részesítik előnyben. A tibeti orvoslásban például kihangsúlyozzák a szél, a slejm és az epe testnedvek arányainak fontosságát, amely szerint a hús nélküli étrend fáradékonysághoz vezet. A 18. századi tibeti vallási vezető, Dzsigmé Lingpa azt tanácsolta a tibeti buddhizmus gyakorlóinak, hogy húsfogyasztás előtt mondjanak imát, hogy a hús a tányérjukban megtisztuljon azáltal, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy az állat egy szerencsésebb újjászületésben részesüljön. Úgy tartották ez elegendő ahhoz, hogy kedvező kapcsolat alakuljon ki az állat és az elfogyasztója között.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Buddhista egyházi szabályzat 2, 4. fejezet, Ételek.Mv.VI.23.10-15. . (Hozzáférés: 2015. április 16.)
- ↑ The Mahayana Mahaparinirvana Sutra (Nirvana Sutra). . (Hozzáférés: 2015. április 13.)
- ↑ Dharma Data: Vegetarianism
- ↑ MN 55 Jīvaka Sutta - Dzsívaka - fordította: Vekerdi József. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. április 13.)
- ↑ Vanijja Sutta: Business (Wrong Livelihood) - angol nyelven. . (Hozzáférés: 2006. április 27.)
- ↑ "Buddhism and Vegetarianism, The Rationale for the Buddha's Views on the Consumption of Meat" Archiválva 2013. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben - Dr V. A. Gunasekara"
- ↑ Tony Page, 1999, Buddhism and Animals, University of Virginia, 123. o., Cf.
- ↑ Buddhizmus és vegetarianizmus. Soul Curry magazine. . (Hozzáférés: 2015. április 13.)
- ↑ The life of Shabkar: the autobiography of a Tibetan yogin 541. oldal
- ↑ Angulimaliya Sutra. Webspawner. . (Hozzáférés: 2015. április 13.)
- ↑ (2013. január 1.) „Buddhism between abstinence and indulgence: vegetarianism in the life and works of Jigmé Lingpa”. Journal of Buddhist Ethics 20, 75-104. o. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
További információk
- Bodhipaksa. Vegetarianism : Living a Buddhist life series (2004)
- Shenphen Zangpo. 'The Debate', Releasing life. The Corporate Body of the Buddha Educational Foundation
- Phelps, Norm. The Great Compassion: Buddhism and Animal Rights. Lantern Books (2004)
- Page, Tony. Buddhism and Animals. Nirvana Publications, London (1998)
- Rangdrol, Shabkar Natshok. Food of Bodhisattvas: Buddhist Teachings on Abstaining from Meat. Shambhala Publications (2004)
- Shabkar.org: Buddhizmus és vegetarianizmus (angolul)
- Buddhista források: vegetarianizmus és az állatok jóléte Archiválva 2012. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Az állatok jogai buddhista szemmel (angolul)
- Buddhizmus és vegetarianizmus Archiválva 2015. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)