Wikipédia:Egyértelműsítő lapok
 |
Rövidítése: WP:EGYÉRTEzen az oldalon a Wikipédia egyik útmutatóját olvashatod. Az itt leírtak a wikipédisták elfogadott szokásait foglalják össze, amiket illik követni, hacsak nincs nagyon jó okod, hogy eltérj tőlük. Komolyabb változtatások előtt kérd ki mások véleményét az oldal vitalapján vagy a Kocsmafalon. |
Az egyértelműsítő lapok olyan szócikkek, melyek összetéveszthető (azonos alakú vagy hasonló hangzású) hivatkozások közötti választást teszik lehetővé. Például a „magyar” hivatkozás mutathat a népre ("XY magyar fizikus"), az országra ("a magyar külügyminiszter"), vagy a nyelvre ("magyar szótár"). Az ilyen lapoknak két fontos funkciója van: egyrészt segítenek az olvasónak megtalálni az általa keresett jelentést, másrészt segítenek a szerkesztőknek kiszűrni azokat a belső hivatkozásokat, amelyek nem a megfelelő jelentésre mutatnak.
Az összetéveszthető nevű, de különböző jelentésű fogalmakról szóló szócikkek címválasztásánál kisegíthetjük magunkat egy szinonimával is, de egyértelműsíthetünk úgy is, hogy a megnevezés végén zárójelben jelezzük, melyik értelemről van szó (például Tigris (állat) és Tigris (folyó)). Ha a megnevezésnek van egy különösen gyakran használt jelentése (például a Tigris állat), akkor a zárójeles névtag nélküli alapformát erre (Tigris→Tigris (állat)) irányítjuk át; ha nem egyértelmű, hogy melyik a gyakrabban használt fogalom (például a rák esetében), akkor a kiegészítés nélküli név az egyértelműsítő lapra irányít át.
Egyértelműsítő lapot hozunk létre minden olyan esetben, ha ugyanannak a megnevezésnek kettő vagy annál több jelentése van, hogy a hozzájuk tartozó lapokat összekapcsolja, és aki egy keresőből a rossz lapra talált rá, könnyen eljusson a többihez.
Az egyértelműsítő lap nem arra való, hogy fölsoroljon minden dolgot, amiben szerepel egy bizonyos szó.
Használata
Két vagy több jelentés, illetve két vagy több hasonló vagy összetéveszthető cím esetén egyértelműsítő lapot készítünk a következők szerint:
- Az egyértelműsítő lap neve végén az „egyértelműsítő lap” kifejezés szerepel zárójelben, pl. Magyarország (egyértelműsítő lap), és a lapon a cikkek felsorolását az {{egyért}}(?) sablon követi, ha szükséges típus paraméterrel (pl. {{egyért|típus=szn}}, {{egyért|típus=frn}}).
- Ha a szónak, kifejezésnek van elsődleges, ismertebb, elterjedtebb jelentése, akkor az ahhoz tartozó cikket fő szócikknek tekintjük. A fő szócikk is kap egy minősítést, többnyire zárójelezéssel. A kérdéses kifejezés minősítetlen formája egy átirányító lap neve lesz. Ez az átirányítás, ha van fő cikk, akkor közvetlenül a fő cikkre mutat, így a keresőkérdések közvetlenül oda viszik az olvasót. Ha vitatható, hogy melyik cikk tekinthető fő cikknek, akkor az átirányítás az egyértelműsítő lapra mutat. Példa:
- Juhász Gyula (átirányítás a Juhász Gyula (költő) lapra. Ha a beállításaidban ez a segédeszköz be van kapcsolva, akkor kék helyett zölden jelenik meg.)
- Juhász Gyula (költő)
- Juhász Gyula (történész)
- Juhász Gyula (szobrász, 1876–1913)
- Juhász Gyula (szobrász, 1905–1994)
- Juhász Gyula (egyértelműsítő lap)
- Mivel a minősítés nélküli kifejezés néhány kivételes, megszavazott esettől eltekintve átirányítás, a rámutató link (ha a szerkesztő a beállításaiban ezt bejelölte) zölden jelenik meg a cikkekben. A zöld linkek közvetlen kék linkre való cseréjénél végig kell gondolni, hogy melyik jelentésre szeretnénk hivatkozni, és ez segít felderíteni a cikkekben azokat a téves hivatkozásokat, amiknek nem is a fő cikkhez kéne vinniük.
- A fő szócikk elején hivatkozást helyezünk el az egyértelműsítő lapra a {{redir}}(?) sablonnal, például a Juhász Gyula (költő) cikk elején:
Az egyértelműsítő lapon fel lehet sorolni azokat a szócikkeket is, melyek nevében szerepel az adott szó, ám eltérő jelentésük miatt nem hivatkoznak egymásra. Például a Bíró esetén tulajdonnévként több ismert személy családneveként merül fel. Fontos, hogy a zárójeles egyértelműsítés nélküli cikkből el lehessen jutni az egyértelműsítő lapra.
Gyakran előfordul, hogy két, szinte azonos című szócikk témája szorosan összefügg egymással, olyannyira, hogy egyértelműsítő lap nélkül is megtalálhatóak az egyéb jelentések a szócikkekben szereplő hivatkozással. Ilyenek például az „XY (regény)” és „XY (film)” szócikkpárok, ahol a regény szócikke utal a filmváltozatra, a filmé pedig a regényre, amiből készült. Ekkor nem feltétlenül szükséges, de létrehozható egyértelműsítő lap. Háromnál több jelentés esetén viszont mindenképpen szükséges az egyértelműsítő lap létrehozása.
Szótári jelentések
Az egyértelműsítő lapokon hivatkozással nem rendelkező szótári definíciók használata kerülendő. A szótári jelentések a Wikiszótárba valók, melyekre a {{Wikiszótár}}(?) sablonnal lehet hivatkozni. Példa: körmös.
Ha az egyértelműsítő lap csak egyetlen Wikipédia-szócikkre való hivatkozást tartalmaz(na), valamint a {{Wikiszótár}}(?) sablont, akkor az egyértelműsítő lap helyett ajánlott inkább az egyetlen szócikk tetején feltüntetni a hivatkozást a Wikiszótárra, az {{EgyértWikiszótár}}(?) sablonnal. Példa: Cserepes. Ha azonban a wikiszótárbeli jelentésnek van köze a szócikkhez, lehet használni a {{Wikiszótár}}(?) sablont is. Példa: Szarvasmarha.
Átirányítás kezelése
Ha az egyértelműsíteni kívánt szó átirányít más nevű oldalra, használható a {{redir}}(?) sablon. Példa: Mikekarácsonyfa.
A szócikkek címe
- Az egyértelműsítő lapok neve minden esetben a következő sémát kövesse: „<alapforma> (egyértelműsítő lap)”, például: Parabola (egyértelműsítő lap).
- A vitathatatlan fő jelentés is és az egyéb jelentések is kapnak minősítést, többnyire zárójelben. A zárójelben megadott minősítésben a fő jellegzetességet kell feltüntetni, röviden, például: Parabola (görbe). A minősítés szükségessége alól csak külön megszavazott módon lehet kivételt tenni, mint például Budapest mögött a címben nincs magyarázat, mert feltehető, hogy még az sem fog elfelejtkezni erről a kiemelkedően elsődleges jelentésről, aki a Budapest (egyértelműsítő lap)-on felsorolt más jelentések valamelyikére hivatkozik, és eleve a minősített formát fogja használni a hivatkozásban.
- Témaköröket átfogó módon közös az a törekvés, hogy lehetőleg nagyobb fogalmi körrel egyedítsünk, és csak ha ez nem elégséges, akkor válasszunk szűkebb körből egyértelműsítőt. Ha az egyedítő toldalék több elemből áll, akkor a felsorolásban is a nagyobb körből haladunk a szűkebb felé. A módszerek témakörönként eltérnek egymástól, de egy-egy témakörön belül egységesen igyekszünk eljárni. A Wikipédia:A fokozatos szűkítés elve a címek egyértelműsítésében lapon olvashatóak a már kialakult rendszerrel bíró témaköröknél kialakult szokások: életrajzok, zeneművek, települések.
- A toldatképzésnél lehetőleg figyelembe kell venni a szó összes értelmét, és röviden, lényegre törően kell feltüntetni a fő jellegzetességet. Példák:
- „X. Y. (író)”, és nem „X. Y. (kiemelkedő magyar regényíró)”,
- „X. Y. (magyar író)” és „X. Y. (német író)”, több azonos névvel és fő jellegzetességgel bíró szócikk esetén.
Gyakran fordul elő, hogy később, utólag jut tudomásunkra egy címről, hogy több jelentéssel is bír. Ilyenkor két lehetőség van:
- Ha a jelentéseket már taglalja egy létező egyértelműsítő lap, ott a megfelelően egyértelmű zárójeles toldattal helyezzük el az új jelentésű szócikkcímet – nem baj, ha a szócikk ekkor esetleg még nincs létrehozva.
- Ha a jelentés új, amire mi bukkantunk először, de ezt még nem taglalja egyértelműsítő lap, akkor nekünk kell azt létrehozni a fentiek alapján. Előfordulhat, hogy egy létező szócikknek már az a címe, amit mi találtunk, de a témája más, és az általunk ismert jelentése/i még nem szerepel/nek se egyértelműsítő lapon, se más módon nincsen/ek jelezve. Ilyenkor elkészítjük az egyértelműsítő lapot, majd átnevezzük a szócikket is a megfelelő zárójeles toldattal. Fontos, hogy nem szabad átnevezni zárójeles toldattal valamit, amihez nem készült még egyértelműsítő lap, hisz a toldat jelzi az egyéb jelentések létét!
Hasonló alakú címszavak megkülönböztetése
Ha egy címet nem feltétlenül kell egyértelműsítő kiegészítéssel ellátni, mert nincs más ugyanilyen betűsorral írt fogalom, de a hasonló alak folytán mégis összetéveszthető egy másikkal, akkor a cikk elején a {{más}}(?) sablonnal adunk segítséget az olvasónak. Például a nudizmusról szóló Naturizmus cikk elején:
A sablon párja pedig a másik cikkben, vagy – mint ez esetben – az egyértelműsítő lap elején található:
Formázás
- Az egyértelműsítő lap egy értelmes mondatokból álló felsorolás, amely alapján világosan megkülönböztethetőek az egyes jelentések. Nem szükséges semmilyen „bevezető” mondat a lista elején (pl. „X.Y.-nal kapcsolatos szócikkek listája” vagy hasonló). A felsorolás egyes elemeit ebben a formában add meg:
- Személyek neveinek egyértelműsítése esetén pedig ebben a formában:
- Technikai okokból az egyértelműsítő lapokon csak az egyértelműsítendő címek lehetnek belső hivatkozások, a magyarázatok szövegében előforduló további fogalmak nem.
- Ha a lista hosszú, tagolni lehet valamilyen szempont szerint. A vízszintes elválasztó vonal alkalmazása kerülendő.
- Az alábbi szöveget használd minden egyértelműsítő lapon, hogy automatikusan meg lehessen találni őket: {{egyért}}(?) . Ennek hatására a következő sablon jelenik meg:
 |
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló nevű szócikkek közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és javítsd ki benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson! |
- Az egyértelműsítő lapok többsége alkategóriákba helyezhető. Leggyakoribb egyértelműsítő lapok a személynevek ({{egyért|típus=szn}}), a földrajzi nevek ({{egyért|típus=frn}}) illetve a művészeti alkotások ({{egyért|típus=mű}}) egyértelműsítő lapjai. Jelenleg egyszerre három típus adható meg (típus, típus 2, típus 3). Az alkategóriák aktuális típusait az {{egyért}}(?) leírása tartalmazza, de a kategóriafán is jól követhető.
- A Kategória:Egyértelműsítő lapok megfelelő használata érdekében ajánlott a kategórián belüli betűrendbe sorolás, {{DEFAULTSORT}} sablon segítségével.
- Az egyértelműsítő lapok listája a „Mi hivatkozik erre” menüpont segítségével és a Kategória:Egyértelműsítő lapok segítségével kérhető le.
Opcionális lehetőség:
- Az egyértelműsítő lapokon a még nem létező szócikkek (piros színnel megjelenő belső hivatkozások) legfontosabb (a nevezetességet és a magyarázat-leírásban felsorolt információkat alátámasztó, illetve a beazonosítást segítő) URL-hivatkozásai a <magyarázat> mögött egy-egy ideiglenes jegyzetben ({{ideig}}(?)) opcionálisan megjeleníthetők. Ilyenkor a lap alján a {{jegyzetek}}(?) sablon is alkalmazandó.
Az egyértelműsítő lap létrehozásának lépései egy példán keresztül
A példában abból a helyzetből indultunk ki, hogy létezett egy Boldog lap, és ez a magyarországi településről szólt.
- Át kell nevezni a Boldog lapot Boldog (település)-re. Ettől a Boldog átirányítássá változik úgy, hogy a településre mutat.
- Ezt az átirányítást meg kell változtatni úgy, hogy a Boldog (egyértelműsítő lap)-ra mutasson
- Létre kell hozni a Boldog (egyértelműsítő lap)-ot az {{egyért}}(?) sablonnal és a lehetséges jelentések felsorolásával.
- Végig kell menni a Speciális:Mi hivatkozik erre/Boldog felsoroláson, és minden egyes hivatkozást át kell írni a következő négy lehetőség egyikére:
- ]
- ]
- ]
- ]
- Ha ennek a negyedik lépésnek során az derül ki, hogy a Wikipédia ezt a szót általában a ’vallási fogalom’ jelentésben használja, akkor a Boldog lapon az átirányítást úgy kell megváltoztatni, hogy az az egyértelműsítő lap helyett arra mutasson, hogy Boldog (vallás). Továbbá el kell helyezni a {{egyért2|egy vallási fogalomról|Boldog (egyértelműsítő lap)}} sablont a boldog (vallás) lapon fölül. Ez lesz belőle:
Ha nem meglévő lapot nevezel át egyértelműsítő lapra, hanem új egyértelműsítő lapot hozol létre, akkor ne felejtsd el létrehozni az egyértelműsítő tag nélküli alapalakot. Ez a bevezetőben leírtak szerint a leggyakrabban használt főjelentésre (ha ez egyértelműnek látszik), ennek hiányában pedig az egyértelműsítő lapra mutató átirányítás legyen. Valószínű ugyanis, hogy erre az alapalakra mutató linkek lesznek a szócikkekben, amelyek az átirányítás nélkül nem segítik a tájékozódást.
Az átirányítás technikája
- A lapok átnevezésére a lapokon fölül, a laptörténet fültől jobbra elhelyezkedő legördülő menüből kiválasztott átnevezés menüpont szolgál.
- A lapokat mindig ezen a módon kell átnevezni, mert csak ez biztosítja, hogy a lap az új nevén is megtartsa az eredeti laptörténetet.
- Ha az a lap már létezik (és legalább 2 elemű laptörténete van), amire valamit át szeretnénk nevezni, akkor az átnevezés előtt el kell távolítani az útban levő lapot. Ehhez adminisztrátori jog szükséges. Az adminisztrátorok segítségét ezen a lapon kérheted: Adminisztrátorok üzenőfala.
- Mindig ellenőrizd, hogy ha egy lapnak vitalapja is volt, akkor az az átnevezések során együtt mozgott-e a főlappal. Szükség esetén mozgasd át azt is külön!
Egyértelműsítés bottal
A botgazdák rendszeresen javítják a nem egyértelmű belső hivatkozásokat; ilyenkor a bot kigyűjti azokat a hivatkozásokat, amik egyértelműsítő lapra mutatnak, és mindegyiket a szövegkörnyezetével együtt megmutatja a botgazdának, aki választhat, hogy az egyértelműsítő lapon felsorolt cikkek közül melyik a helyes célpont. Ahhoz, hogy ez hatékonyan működhessen, az kell, hogy a már javított és a még javítandó hivatkozásokat meg lehessen különböztetni (ellenkező esetben a botgazdáknak minden alkalommal újra végig kéne menniük a már javított hivatkozásokon), ezért fontos, hogy a minősítés nélküli címen mindig egyértelműsítő lap vagy átirányítás legyen. (Ugyanígy a zöld linkek alapján történő javítást is megkönnyíti a helyes elnevezés.)
Kapcsolódó útmutatók, eszmecserék, minták
- Wikipédia:Elnevezési szokások
- Wikipédia:Zöld belső hivatkozások
- Wikipédia:A fokozatos szűkítés elve a címek egyértelműsítésében
- Egyértelműsítő lapok újratöltve
- Eszmecsere az egymásba ágyazott egyértelműsítő lapokról és a családneves listákról: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív107#Családneves listák és az egyértelműsítés a Dömötörök példáján és ez a táblázat az összefoglalója.
- Példák olyan egyértelműsítő lapokra, ahol a cikk címének egyértelműsítése más módon, nem zárójelezett toldalékkal történt:
- Szavazás a színművész egyértelműsítő használatáról
- Wikipédia:Szavazás/Az egyértelműsítés egyszerűsítése, 2016
- Megbeszélés és kocsmafali szavazás arról, hogy az azonos alakú vezetéknevekről nincs szükség egyértelműsítésre: Csak családnevet tartalmazó egyértelműsítő lapok
Jegyzetek
- ↑ Wikipédia:Szavazás/Ideiglenes jegyzetek beszúrásának lehetősége az egyértelműsítő lapokra, 2018 alapján
| A Wikipédia irányelvei és útmutatói | |
|---|---|
| Áttekintés | |
| Wikifilozófiai irányelvek | |
| Szerkesztési irányelvek | |
| Viselkedési irányelvek | |
| Közösségi irányelvek | |
| Stilisztikai irányelvek | |
| Tartalmi irányelvek | |
| Viselkedési útmutatók | |
| Műfaji útmutatók | |
| Tartalmi útmutatók | |
| Szerkesztési útmutatók |
|
| Stilisztikai útmutatók | |
| Közösségi útmutatók | |
| Kategória:Segítség | |