A mai világban a Wikipédia:Elnevezési szokások olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A terület szakértőitől a nagyközönségig a Wikipédia:Elnevezési szokások jelentőségét nem lehet alábecsülni. Az évek során a Wikipédia:Elnevezési szokások számos kontextusban vita, kutatás és elemzés tárgya volt, tükrözve jelentős hatását a társadalom különböző területein. Ebben a cikkben a Wikipédia:Elnevezési szokások különböző oldalait és a mai világra gyakorolt hatását fogjuk feltárni, megvizsgáljuk relevanciáját, fejlődését, valamint a jelenre és a jövőre gyakorolt hatásait.
Ez az irányelv („official policy”) az angol Wikipédiából származik. Amíg a magyar Wikipédia közössége nem szavaz arról, hogy ne legyen érvényes, vagy nem alakítja a saját változatát, az itt leírtak hivatalos irányelveknek számítanak. A véleményedet vagy módosító javaslataidat várjuk az oldal vitalapján vagy a Kocsmafalon. |
Általánosan igaz, hogy a szócikknek olyan címet adjunk, mely az adott témára a legelterjedtebben használt szó vagy kifejezés a magyar köznyelvben, egyértelmű, és nem teszi túlságosan nehézzé a rá való hivatkozásokat. Ezen egyszerű alapelven túl a legfontosabb szempontok: egyszerűség, pontosság, nagybetűk, egyes szám és helyesírás.
A célja ennek az irányelvnek az, hogy ha valaki új szócikket ír, könnyedén tudjon más cikkekre hivatkozni, a logikusan adódó formát ] azonnal a megfelelő hivatkozással az adott szóra, kifejezésre. Az egységes elnevezési elveket követve az ilyen hivatkozások nagy része a kívánt cikkre fog mutatni, plusz utánajárás nélkül.
Fontos megjegyezni persze, hogy ezek az elvek nincsenek kőbe vésve, és a Wikipédia növekedése és fejlődése néha változtatásokat kíván, vagy a gyakorlatban bizonyos elvek elavulnak. Ha nem tudsz dönteni két forma között, akkor inkább kövesd ezeket az elveket.
Az öt pillér |
---|
Tartalmi irányelvek |
Elnevezési szokások |
---|
Névtér szerint |
Megállapodás: Hacsak nem személynévről van szó, vagy olyan kifejezésről, amelyet általában nagy kezdőbetűkkel írunk, akkor az első szót kivéve kisbetűvel írj minden további szót.
Ahol lehet, főnévi címet (főnevet vagy főnévi alapú szerkezetet) használunk. Más szófajú alakok átirányíthatnak a főnévi címre; így a gyakran használt református a Kálvinizmusra, a romantikus a Romantikára, a rövidebb és szakmai szlengben használatos angolos Unix-szerű a Unix-szerű operációs rendszerre. A perzsa melléknév a Perzsa (egyértelműsítő lap)-ra irányít, mert több jelentése lehet. Kivételek természetesen a művek címei, közmondások stb., ahol az eredeti alakot tartjuk meg (Ki mit tud?, Ne nézz fel!, Farkasokkal táncoló). Néha előfordul, hogy nem tudunk vagy csak nagyon nyakatekerten tudnánk főnévi címet adni, ezért maradunk más szófajnál: De facto, 2022, de ez inkább kivétel.
Megállapodás: Főszabályként a cikkek címe egyes számban van. Ez alól kivételt képeznek a népnevek (spanyolok, orkok), a rendszertani elnevezések (ízeltlábúak), illetve a matematikában a számhalmazok nevei (természetes számok). Többes számot használunk akkor is, amikor a cikk egymással fel nem cserélhető, egymástól lényegesen különböző dolgok összességéről szól (Aradi vértanúk, Norvégia megyéi).
Megállapodás: A fogalmakat a szokásos magyar megnevezésükkel nevezd el, magyar betűket használva, és az első sorban vastagon tüntesd fel – a magyar változat mellett – az eredeti, illetve alternatív nyelvű elnevezéseket is.
Kivételt képeznek a latin betűs nyelvekből átvett, nem magyar betűt tartalmazó nevek és szavak (lásd a Légy óvatos a speciális jelekkel! szakaszt). Tulajdonneveknél az AkH.12 214., közneveknél az AkH.12 212. pont az irányadó.
Megállapodás: A dolgok és személyek elnevezésére a legelterjedtebb magyar kifejezést használd, hacsak az nem ütközik más dolgok vagy személyek nevével.
Megállapodás: Légy szíves, ne írj olyan cikket, amelynek az elnevezése többértelmű, vagy az emberek egy jelentős része azon a néven más fogalmat keresne, mint amiről a cikk szól. Ilyen esetben légy az „általános formánál” kissé pontosabb, egyértelműbb.
Megállapodás: Kerüld el a betűszavakkal elnevezett cikkeket, hacsak nem a betűszó az adott fogalom leggyakrabban használt alakja. (Pl. a Magyar Honvédelmi Szövetséget írd ki, de a NASA-t nem feltétlenül szükséges, főleg, ha a betűszó idegen nyelvű.)
Megállapodás: Kerüld el a gyakran használt szavak rövidítését, ha az nem feltétlenül szükséges: ún. ⇒ úgynevezett, tkp. ⇒ tulajdonképpen, igh. ⇒ igazgatóhelyettes, szerk. ⇒ szerkesztő, rkp. ⇒ rakpart stb. (⇐ ez lehet, mert ez a gyakrabban használt forma).
Megállapodás: Ne használj névelőket a szócikkek elnevezésénél. (Helytelen: "A Duna", "Az USA" stb.)
Kivétel: Kivétel ez alól, ha a cím elejéről a nyelvi szabályok szerint nem hagyható el a határozott névelő (pl. birtokviszonyt tartalmazó címek) (helyes: Az Amerikai Egyesült Államok himnusza), vagy ha az adott cím műcím (pl. A három testőr).
Néhány határesetről itt esett szó: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív142#Határozott névelővel kezdődő szócikkcímek.
Néha két vagy több rokon, vagy egymást kiegészítő fogalmat a legértelmesebb egy oldalon bemutatni, ahelyett, hogy mindegyiknek külön cikke lenne. Ahol lehetséges, olyan címet válassz, mely minden esetet lefed: például a byte-sorrend (endianitás) lefedi a big-endiant és a little-endiant is, s ez utóbbi kettő átirányít rá. Ahol egy átfogó név nem alkalmazható, használd az egyes neveket a címben „és”-sel összekötve.
Például: Enklávé és exklávé, Maybach 57 és 62, Suksükölés, szukszükölés és csukcsükölés. Mindegyik önálló szónak át kell irányítania (vagy egyértelműsítő lapról hivatkoznia) az egyesített név alatti cikkre, például suksükölés. Ha nincs egyértelmű sorrend, a leggyakrabban használt szó kerüljön előre, ha az megállapítható; ellenkező esetben a nevek ábécésorrendben következzenek. A fordított sorrendnek viszont átirányításként meg kell lennie (pl. exklávé és enklávé).
Ne használd az „és”-t olyan fogalmak összekapcsolására, melyek nem tartoznak önmagukban össze, ne legyen a szócikk címében előzetes értékítélet: például a lap címe Iszlám fundamentalista terrorszervezetek legyen, ne pedig „Az Iszlám és a terrorizmus”.
A felhasználói és vitalapokon használatos az úgynevezett alárendelt lap vagy más néven allap, amely a ] formában használatos. A cikkek címében azonban a „/” jel nem egy alárendelt lapot jelent, hanem egyszerűen egy jel a cikk címén belül. (Például a Kés/Alatt ugyanolyan cikk, mint a többi, a cikkben leírt film címe tartalmazza a „/” jelet.) Alárendelés jelölésére a „/” jelet a cikkek elnevezésénél nem használjuk. Ráadásul a Törökország közlekedése cím sokkal világosabb és logikusabb forma, mint a ].
Néhány írásjel használható ugyan, de kerülendő, mert mindenféle csúnya kavarodást tud okozni. Nem illik tehát használni címekben a virgulát (álló vonal: |), a csillagot (*), az et jelet (&), a kapcsos ({}) és szögletes zárójeleket (). Mivel a címek UTF-8 kódolással készülnek, elvileg bármilyen nyelv írásjeleit használhatod a címekben, azonban fontold meg azt, hogy a legtöbb szerkesztő nem tud kínai, arab, klingon vagy tengwar karaktereket írni, és így a cikkeidre való hivatkozások elkészítését lehetetlenné teheted. Így például ha a görög π-ről (pí betűről) kívánsz írni, érdemesebb a cikknek a pí (betű) nevet adni.
A latin írású nyelvekből átvett tulajdonneveket és a kevéssé elterjedt közszavakat azonban megőrizzük eredeti alakjukban, így ezeket – a helyesírási szabályokkal összhangban – ilyen formában adjuk meg a cikkek címének is, például Gdańsk, Molière, Lengyel złoty. Ha olyan betűt tartalmaznak, amelyet a magyar billentyűzetről nem lehet könnyen elérni, kérjük, gondoskodj a megfelelő átirányításról: hogy az olvasó például a Bunuel szót beírva eljuthasson a Luis Buñuel szócikkhez.
Alapszabályként uralkodókat uralkodói nevükön, az uralt térség/nép és a titulus megjelölésével adjuk meg. (Például I. Lajos magyar király vagy X. Lajos francia király.)
Az újkori uralkodókat magyar nevükön, az ókori uralkodókat az eredeti név „népszerűsítő”, ejtésközelítő átírásával. Kivételt képeznek a pápák. (Például III. Alexandrosz makedón király, de I. Sándor pápa.) A középkori uralkodónevek esetenként bírálandók el, általában amely névnek van magyar alakja, azt használjuk. Például I. Károly frank császár nem Charles, míg I. Dagobert frank király marad az eredeti. Az eredetiben maradó nevek az eredeti írásmóddal szerepelnek, mint I. Chlothar frank király (Klotár, Klothar helyett).
Ha egy uralkodót több néven is ismerünk, akkor a legmagasabb címe alapján nevezzük el, kivéve, ha az alacsonyabb rangú cím a magyar uralkodói cím, ez esetben a magyar uralkodói név és cím alapján nevezzük el a szócikket, és abban megemlítjük a többi elnevezést. (Pl. Magyarországon Rudolf magyar király, a Német-római Birodalomban II. Rudolf német-római császár.)
Nem használunk titokzatos rövidítéseket (pl. „II. Hugó (n.-r.-i cs.)”). A megfelelő alternatív elnevezésekről és címekről átirányítást készítünk.
A helyesírási szabályzat AkH.12 166. pontja szerint az uralkodócsaládok és -házak nevét kötőjelesen írjuk, pl. Árpád-ház, Habsburg-család. A többi család nevét az AkH.12 164. pont alapján különírjuk: Batthyány család, Festetics család, Buddenbrook ház.
Az OH szerint az erdélyi történelmi családok közül a hat fejedelmet adó Báthori-család és az öt fejedelmet adó Rákóczi-család kötőjellel írandó, a két-két fejedelmet adó Bethlen család és Apafi család pedig kötőjel nélkül.
A doktori címet nem jelezzük a címben, kivéve ha mű címében szerepel vagy művésznév vagy márkanév része (pl. Doktor House, Dr. Dre, Dr. Oetker).
Megállapodás: A csak számból álló cikkek mindig éveket jelölnek, melyekre a különböző naptárak, kalendáriumok, valamint a történelmi évfordulók listája szócikk hivatkoznak. Mindig írj bele szöveget, ha nem évszámról írsz cikket, mint például Intel 386 386 helyett, vagy 666 (szám) a 666 helyett, hogy megkülönböztesd őket az i. sz. 386. illetve 666. évtől.
Megállapodás: A hónapot és napot tartalmazó napok szócikkei "hónapnév napszám pont" (pl.: "]") formájúak. Ellentétben az évekkel, itt van pont a szócikk címe végén. Használata a szövegben: kisbetűs hónap-nap hivatkozás ponttal: "]"
Megállapodás: Az időszámításunk kezdete előtti dátumokat, éveket, századokat az eléjük írt i. e. vagy Kr. e. betűkkel jelezzük: ]. Mindkét forma elfogadott, de egy szócikken belül használatuk legyen egységes, és az a meghatározó, hogy melyik formával kezdték el a cikket. Figyeljünk oda a rövidítésen belüli és a rövidítés utáni szóközre, valamint a rövidítés pontjaira is! Szintén megállapodás, hogy az időszámításunk előtti korszakból az éveknek önálló szócikkük csak az i. e. 1. évezred (i. e. 10. század) elejétől van, tehát az első önálló évszócikk: i. e. 1000. Az ezelőtti évekről önálló szócikk nem készül, a korábbiakat az adott évszázad lapjára irányítjuk: i. e. 1364. Szócikkben ugyanakkor ki lehet írni az i. e. 1. évezred előtti pontos éveket is, de hivatkozásként mindig az adott évszázadra kell hivatkozni: pl: II. Ramszesz ]-től uralkodott.
Megállapodás: A nagyobb időegységeket írjuk ki: ], ], ]. Az időszámításunk előtti I. e. 1. évezredtől (i. e. 10. századtól) évtizedeknek is lehet önálló szócikkük (I. e. 750-es évek), de az ennél korábbi éveknél az évtized szócikkeit az adott évszázadra irányítjuk: I. e. 1190-es évek.
Példák a helyesírási szabályzatból (AkH. 12. kiadás 295–299.).
Megállapodás: A beszélt, emberi nyelvek esetén a nyelv szóval (példa: Tamil nyelv) különböztetheted meg az egyező alakú egyéb cikkektől.
Megállapodás: A programozási nyelvek után csak akkor írd a (programozási nyelv) szöveget (példa: Pascal (programozási nyelv)), ha egyértelműsítésre van szükség. Ha nincs szükség azonos nevű más szócikkre, akkor a szócikk címe csak a programozási nyelv neve (példa: C++).
Megállapodás: Az egyes írásrendszereket és ábécéket mindig az írás és az ábécé szavakkal fejezzük ki. Egyes írásrendszerek (pl.: a latin, a cirill, az arab stb.) több nyelv ábécéje alapját képezhetik. A szócikk címében el kell különíteni, hogy az írásról, vagy valamelyik nyelv ábécéjéről van-e szó:
Megállapodás: A betűk szócikkeinek címe a latin és a cirill ábécéből származó betűk esetén magának a betűnek a nagybetűs alakja, például: A, Ty (digráf), Œ, Ä, vagy Б, Я, nem latin vagy cirill betűs ábécé esetén (pl.: arab, görög) a betű idegen neve magyar átiratban szerepeljen, például: álef, alif, ómega.
Megállapodás: A latin és cirill ábécében nem szereplő betűket átirányításként fel lehet tüntetni, melyek a magyar betűkkel leírható névre hivatkoznak: א -> álef, ا -> alif, Ω -> ómega, illetve lehet átirányításokat készíteni akár latin és cirill betűkre is a magyarul leírt betűnévvel is: umlautos á -> Ä, kalapos ó -> Ô, cirill já -> Я stb.
Figyelni kell arra, hogy egyes írásrendszerek betűi alakra hasonlítanak, de a karakterkódjuk más. Példa lehet erre a cirill К és a latin K, vagy a cirill А és a latin A.
Megállapodás: a népekről szóló szócikkek címében használj többesszámot, pl: székelyek, nyenyecek.
Az AkH.12 167. szerint: :Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i, -s, -ú, -ű, -jú, -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató, Ady-szobor, Kazinczy-verseny, Mátyás-templom; Balassi-strófás, Kossuth-díjas, Mária-arcú, Herkules-erejű; József Attila-díj, Apáczai Csere János-emlékünnepély; stb.
Az OH. szerint azonban (225–228) a fenti szabályozás számos kérdésre nem ad választ, a részleteket lásd a fentebb ajánlott linken.
Megállapodás: Ha több cikk is létezne ugyanazzal a címmel, akkor a filmeket így lehet egyértelműsíteni: ]. Amikor két filmcím ütközik, akkor a zárójelben vessző után tüntesd fel a kibocsátás évét is (pl.: ]).
Megállapodás: A filmeket a magyar címükkel** nevezd el (még akkor is, ha a magyar elnevezések köztudottan és hagyományosan jelentősen eltérnek az eredeti címtől), és a cikk elején jelezd az eredeti nyelvű, illetve alternatív címeket. Az eredeti címeket átirányításként fel lehet később venni a cikkre mutatva, hogy az eredeti cím alapján is meg lehessen találni őket.
**Kiegészítés: Egy filmnek akkor van magyar címe, ha az valamilyen legális formában, magyar nyelven megjelent Magyarországon. Vetítette a televízió, vagy játszották moziban; megjelent DVD-n, videokazettán, blu-rayen vagy egyéb hordozón; vetítették nevezetesnek számító filmfesztiválon magyar felirattal; magyar szinkronnal vagy felirattal bemutatta jelentős, legális streaming platform (pl. Netflix). Legális magyar cím hiányában a szócikk címe az eredeti nyelvű cím legyen; nem latin betűs nyelvek esetén a megfelelő átírási irányelvek alapján (amennyiben nincs az egyes nyelveknek eltérő gyakorlata).
Megállapodás: A zeneművek nevét a legismertebb formájukban – egyértelműsítés esetén (a fokozatos szűkítés elvét követve) a szerzőjük vezetéknevét zárójelben megadva – kell használni: Les Préludes, Hegedűverseny (Csajkovszkij), 4. szimfónia (Brahms).
Megállapodás: A WP:CIRILL alapján kell átírást alkalmazni, mindig az adott személy nemzeti nyelvéből. Orosz, ukrán és belarusz nevek esetén a címbe szükséges az apai név (patronümikon) megadása is. A cikk címére átirányítás szükséges a nemzeti nyelvi kéttagú névalakról, nem oroszok esetén az oroszból átírt kéttagú és háromtagú névalakról is.
Példa: Volodimir Volodimirovics Klicsko, ukrán professzionális ökölvívó. A szükséges átirányítások:
Megállapodás: Az Európa regionális földrajza c. egyetemi tankönyv 2007. évi új, kétkötetes kiadása szerint a Kárpátokon túl elhelyezkedő romániai megyék nevét írjuk a román alakban, a magyar névről (ha létezik ilyen) legyen átirányítás. Erdély, Partium és a Bánság megyéi szerepeljenek a magyar nevükön, a románról legyen átirányítás, az adott szócikkekben pedig szerepeljen az összes forrással alátámasztható magyaros változat. A javaslat nem vonatkozik a romániai települések nevére. Konkrétan:
A vitát és szavazást lásd itt: Wikipédia:Szavazás/Romániai megyék elnevezése
Megállapodás: A hurrikánok szócikkcímeit egészítsük ki a lecsapás évével, pl. Irma hurrikán (2017).
A szavazást lásd itt: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív147#Hurrikánok
Megállapodás: A 300–899 közötti számjelzésű, illetve az 1000-nél nagyobb helyközi és távolsági autóbuszvonalak kivételével valamennyi busz- és villamosvonal esetén egyértelműsítünk, zárójelben feltüntetjük a település nevét (pl.: 240-es busz → 240-es busz (Budapest)). Több települést érintő viszonylat esetén átirányítást készítünk a nagyobb lélekszámú településre (pl.: 240-es busz (Budaörs) → 240-es busz (Budapest)).
Megállapodás: A számmal végződő viszonylatneveket raggal látjuk el, a betűjelzésre végződő neveket nem ragozzuk, perjelet nem használunk (pl.: 5-ös busz (Kecskemét), 7E busz (Budapest), C33-as busz (Nagykanizsa), T busz (Szolnok), M89A busz (Pécs) stb.)
Magyarországi hírportálokról szóló cikkek címében a hírportál nevének megválasztásakor a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában szereplő név legyen a meghatározó (a nyilvántartás keresője itt érhető el). Ha a lap kiadója a felsőszintű domaint is belefoglalta a bejelentésébe (felsőszintű például a .hu vagy a .com), akkor azt a cikk címe is tartalmazza (pl.: nem Index, hanem Index.hu). Ha nem szerepel ez a felsőszintű domain az NMHH adatbázisában, akkor az a szócikk címébe se kerüljön bele (pl.: nem HWSW.hu, hanem HWSW). Ha a hírportál nem szerepel az NMHH-nyilvántartásában, akkor az impresszum és a lap fejlécében szereplő név összevetésével válasszunk cikkcímet. A nyomtatott lapok internetes mutációi általában más néven futnak (például: Népszabadság, illetve NOL, vagy Nemzeti Sport és NSO). Ha külön szócikke van az internetes változatnak akkor is nézzük meg, hogy az NMHH-lapnyilvántartásban milyen elnevezéssel szerepel.
A felsőoktatási karok, tanszékek szócikkeinek címét így írjuk:
Erre a megállapodásra egy megbeszélés keretében jutottunk kevés támogató szavazattal, ellenjavaslat nélkül.
Megállapodás: Használjuk az ] (esetleg ], ha a listája szó nem értelmezhető rá) formát az ] vagy más (akár jelzős) formák helyett. Lásd még: Wikipédia:Listák, illetve Wikipédia:Listák listája
Megállapodás: A településeket a magyar névvel rendelkezők esetén ezen a magyar néven nevezzük (és a más nyelvekben használt neveket átirányítással mutathatjuk erre, például "Pozsony", és erre mutat a "Bratislava" is).
A cikkek szövegében – amennyiben lehetséges – a települést az adott korszaknak megfelelő néven nevezzük (pl. Gdańsk neve Danzig volt a német uralom, illetve megszállás idején), illetve jelezzük első előfordulásnál, ha a település más, elterjedt néven is ismert volt.
Megállapodás: Ha két település neve megegyezik, akkor utána zárójelben jelezzük, hogy az adott település mely földrajzi egységben helyezkedik el. Igyekezzünk olyan egységet választani, ami mindkét településnél releváns: két egyforma nevű, azonos országban levő település esetén a megyét (ha van ilyen) vagy más közigazgatási egységet (pl. amerikai állam) írjuk zárójelbe, egyéb esetben pedig az országot.
Részletesebben: Wikipédia:A fokozatos szűkítés elve a címek egyértelműsítésében
Megállapodás: Nincs általános érvényű megállapodás az évek megadására címekben. Lásd még: Wikipédia:Elnevezési szokások (évek a címekben)
Megállapodás: Ha van (és ismert) magyar neve, akkor használjuk azt (pl. "cseh korona" a "koruna" helyett). Használható ezen túl a nemzetközi pénznemkód is ("angol font" illetve "GBP"). Mivel nem minden pénznemnek van magyar neve, de mindegyiknek van kódja, ezért érdemesebb a cikkeket a kódokról elnevezni, és a magyar neveket ezekre irányítani.
Lásd: Wikipédia:Elnevezési szokások (pénznem)
Még számos, félig kidolgozott vagy még kidolgozatlan téma található a elnevezési szokások vitalapján.