Wikipédia:Jegyzeteléstechnika ref elemekkel

Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Wikipédia:Jegyzeteléstechnika ref elemekkel-et és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Wikipédia:Jegyzeteléstechnika ref elemekkel az elmúlt években nagy jelentőségű téma volt, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken. Fontos megérteni a Wikipédia:Jegyzeteléstechnika ref elemekkel jelentőségét, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során, valamint a rajta létező különböző nézőpontokat. Különböző nézőpontok és releváns adatok feltárásával igyekszünk megvilágítani a Wikipédia:Jegyzeteléstechnika ref elemekkel-et és annak társadalmunkra gyakorolt ​​hatását.

Tudnivalók

A jegyzetelés egyik lehetséges módja a referencia-hivatkozások (röviden ref-ek) elhelyezése a szócikkek szövegtörzsében. Az alábbiakban a refek használatáról olvashatsz. A jegyzetelés tartalmi és formai követelményeit lásd a Wikipédia:Jegyzetelés lapon.

A refek elhelyezése a szövegben és listázása

A refeket a <ref> és </ref> elemek közé írva helyezhetjük el a szövegben. Az így keletkező lábjegyzeteket a <references /> elem vagy a {{Jegyzetek}}(?) sablon elhelyezésével listázhatjuk – általában a Jegyzetek szakaszban (részletesebben lásd a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! útmutatót). Egy példa:

A kutya az ember legjobb barátja.<ref>Miklósi Ádám. ''A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója.'' Typotex. (2010)</ref>

==Jegyzetek==
<references/>


A kutya az ember legjobb barátja.<ref>Miklósi Ádám. ''A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója.'' Typotex. (2010)</ref>

==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}


A fenti kód eredménye:

A kutya az ember legjobb barátja.

Jegyzetek


  1. Miklósi Ádám. A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója. Typotex. (2010)


Többszöri hivatkozás ugyanazon forrásra

Előfordul, hogy egy forrásra (pl. ugyanarra a weboldalra, vagy egy könyv ugyanazon oldalára) többször is hivatkozunk a szövegben. Ennek megkönnyítésére használható a fenti kód <ref name="hivatkozás neve"></ref> változata. A ref name= tag után adj meg egy könnyen azonosítható, rövid nevet ennek a hivatkozásnak. A második előfordulásnál már csak a <ref name="hivatkozás neve"/> kódot kell írnod a szöveg után. Például:

A Gipszegylet 1923-ban alakult.<ref name="gipsz-23">Gipsz Jakab: A gipszegylet története. Budapest, 1980: Mintakiadó, 23. oldal </ref>
Kontár Jóska alapította Budapesten.<ref name="gipsz-23"/>
==Források==
{{források}}

A végeredmény pedig ez lesz mentés után:

A Gipszegylet 1923-ban alakult. Kontár Jóska alapította Budapesten.

Jegyzetek


  1. ^ a b Gipsz Jakab: A gipszegylet története. Budapest, 1980: Mintakiadó, 23. oldal

Megjegyzések elkülönítése a forrásoktól

Ha szeretnénk elkülöníteni a lábjegyzetes megjegyzéseket az egyes állításokra adott forrásoktól, a <ref group=megjegyzés neve> kódot használhatjuk. Például:

Az UFO-k<ref group=m>Unidentified Flying Object, azaz azonosítatlan repülő tárgy</ref>
létezése nem bizonyított.<ref></ref>
==Megjegyzések==
<references group=m/>
==Hivatkozások==
{{források}}

Az eredmény pedig ez lesz:

Az UFO-k létezése nem bizonyított.

Megjegyzések

  1. ^Unidentified Flying Object, azaz azonosítatlan repülő tárgy

Hivatkozások

  1. ^ Dr. Példa Jakab kutatómunkája

A megjegyzéseket is lehet név szerint csoportosítani, a következő kóddal: <ref group="m" name="kívánt_név">. Ezt akkor érdemes használni, ha ugyanazt a megjegyzést többször szeretnénk szerepeltetni. Lásd példának az Henri Debehogne cikk táblázatát.

Kapcsolódó lapok