Árapálysíkság
A mai világban a Árapálysíkság olyan témává vált, amely minden típusú ember számára nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra, a kultúrára, a politikára vagy a gazdaságra gyakorolt hatása miatt, a Árapálysíkság előkelő helyet foglal el a globális párbeszédben. A történelem során a Árapálysíkság kutatások, viták és viták tárgya volt, ami sokféle vélemény és perspektíva kialakulásához vezetett az üggyel kapcsolatban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Árapálysíkság hatását és relevanciáját különböző területeken, valamint azt, hogy milyen különböző módon alakította életünket és a minket körülvevő világot.
Az árapálysíkság (vagy német szóval watt, watt-vidék) a tengerparti síkság olyan része, amely az árapály tevékenységnek következtében rendszeresen naponta kétszer dagálykor víz alá kerül, és naponta kétszer apálykor szárazra.
Európa
Watt-tenger
Az intenzív árapály-tevékenység következtében Európa és egyben a Föld legnagyobb összefüggő árapálysíksága az Északi-tenger partvidékén több mint 500 kilométer hosszan Dánia északi csücskétől Hollandia nyugati határáig húzódik. A tenger, illetve tengerpart ezen részét Watt-tengernek nevezik (német: Wattenmeer, holland: Waddenzee, dán: Vadehavet). A Watt-tengeri árapálysíkság átlagszélessége 10 kilométer, összterülete pedig meghaladja a 8000 négyzetkilométert. A terület szinte teljes egészében természetvédelem alatt áll. Itt, Európa utolsó természetes formájukban megmaradt tájain, találhatók Németország és Dánia legnagyobb és legjelentősebb nemzeti parkjai.
Európa
Európában találunk még kisebb-nagyobb árapálysíkságokat Franciaország Bretagne-i és normandiai tengerpartján is. Ilyen például a Világörökség listáján található Mont-Saint-Michel tengeröble és Olaszországban a Velencei-lagúna kb. 400 km²-nyi területe.
Európán kívül
A világ második legnagyobb árapálysíkságát a Sárga-tenger partvidékén, Koreában találjuk. Ez a Szemangum ().
Találunk még árapálysíkságokat a szubtrópusi és trópusi tengerpartokon is, ezek a jellegzetes mangroveerdők.
További információk
